Löydetty 25068 Tulokset: És
Ezért Józsue így szólt hozzájuk: "Meddig késlekedtek még elfoglalni a földet, amelyet az Úr, atyáitok Istene nektek adott? (Józsue könyve 18, 3)
Osszák fel a földet hét egyenlõ részre: Júda maradjon a földjén délen, a József házából valók meg maradjanak a földjükön északon. (Józsue könyve 18, 5)
Vegyétek hát számba az országot hét részre osztva, aztán hozzátok ide a felosztást, hogy az Úr, a mi Istenünk színe elõtt sorsot vethessek rá nektek. (Józsue könyve 18, 6)
Mert Lévi fiai nem kapnak részt közöttetek; az Úr papsága lesz az örökségük. Gád, Ruben és Manassze fél törzse pedig - õk már megkapták örökrészüket a Jordánon túl, keleten, Mózes, az Úr szolgája adta ki nekik." (Józsue könyve 18, 7)
Az emberek útra keltek. Azoknak, akik elmentek a földet számba venni, Józsue ezt a parancsot adta: "Menjetek, járjátok be az országot és vegyétek számba, aztán térjetek vissza hozzám. Majd sorsot vetek nektek Silóban, az Úr színe elõtt." (Józsue könyve 18, 8)
Az emberek elindultak, bejárták az országot s jegyzékbe foglalták a városokat hét részben, aztán elvitték Józsuénak Silóba, a táborba. (Józsue könyve 18, 9)
A sorsvetés Benjamin fiainak törzsére esett, nemzetségeik szerint úgy adódott, hogy földjük a Júda fiaié és a József fiaié között terült el. (Józsue könyve 18, 11)
Határuk az északi oldalon a Jordánnál kezdõdött, Jerikótól észak felé húzódott, aztán a hegyen át nyugat felé folytatódott, és Bet-Aven pusztájában ért véget. (Józsue könyve 18, 12)
A határ itt megtörik, és a nyugati oldalon délre fordul annál a hegynél, amely délen Bet-Horonnal szemközt emelkedik, hogy Kirjat-Baalnál, vagyis Júda fiainak egyik városánál, Kirjat-Jearimnál érjen véget. Ez volt a nyugati oldal. (Józsue könyve 18, 14)
aztán annak a hegynek a lábáig folytatódott, amely északon a Ben-Hinnom völggyel szemben Refaim síkságán fekszik, majd lekanyarodott a Hinnom völgyébe, a jebuziták hegygerincétõl délre, és elérte En-Rogelt. (Józsue könyve 18, 16)
Onnan északnak fordult, és En-Semes felé tartott, és továbbhaladt azokig a kõkörökig, amelyek Adummin lejtõjével szemközt találhatók, végül Ruben fia, Bohán kövéig (Józsue könyve 18, 17)
átszelte Bet-ha-Araba északi gerincét és lekanyarodott Arabához, (Józsue könyve 18, 18)
