Löydetty 25068 Tulokset: És

• Pestissel sújtom, elpusztítom! Téged azonban néppé teszlek, nagyobb és erõsebb (néppé)." (Számok könyve 14, 12)

• Mózes azonban így beszélt az Úrhoz: "Az egyiptomiak hallottak felõle, hogy hatalmaddal kivezetted ezt a népet közülük, (Számok könyve 14, 13)

• s annak az országnak valamennyi lakója arról is értesült, hogy te, az Úr, ennek a népnek a körében vagy, hogy te, Uram, szemtõl szemben megjelensz, s felhõd fölöttünk lebeg, s nappal a felhõoszlopban, éjjel meg a tûzoszlopban elõttünk haladsz. (Számok könyve 14, 14)

• Ha most egy emberként elpusztítod ezt a népet, azok a népek, amelyek értesüléseket szereztek felõled, azt fogják mondani: (Számok könyve 14, 15)

• Az Úr nem volt képes rá, hogy elvezérelje ezt a népet arra a földre, amelyet esküvel ígért nekik, azért hát lemészárolta õket a pusztában. (Számok könyve 14, 16)

• Az Úr türelmes, s bõségben van nála a kegyelem, megbocsátja a bûnt és a gonoszságot, de azért nem hagyja megtorlatlanul, ellenkezõleg, az apák vétkét a harmadik s negyedik nemzedékig számon kéri az utódokon. (Számok könyve 14, 18)

• De valóban, amint igaz, hogy élek, s amint igaz, hogy az Úr dicsõsége elárasztja az egész földkerekséget, (Számok könyve 14, 21)

• azok az emberek, akik látták dicsõségemet s azokat a jeleket, amelyeket Egyiptomban és a pusztában mutattam, s mégis már vagy tízszer próbára tettek, s nem hallgattak szavamra, (Számok könyve 14, 22)

• nem látják meg azt a földet, amelyet atyáiknak esküvel ígértem; senki se látja meg azok közül, akik gyaláztak. (Számok könyve 14, 23)

• Hanem szolgámat, Kalebet, mivel más lelkület töltötte el, s egészen mellettem állt, elvezérelem arra a földre, amelyen járt, s utódai birtokukba is veszik. (Számok könyve 14, 24)

• [Az amalekiták és a kánaániak továbbra is a síkságon élnek.] Holnap térjetek vissza a pusztára és induljatok el a Sás-tenger felé vezetõ úton." (Számok könyve 14, 25)

• Azt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: (Számok könyve 14, 26)