Löydetty 25068 Tulokset: És
Örülök, hogy Sztefanász, Fortunátusz és Achaikusz megérkezett, mert távollétetekben pótolnak titeket, (Korintusiaknak írt I. levél 16, 17)
Ázsia egyházai köszöntenek titeket, és sokszor üdvözölnek az Úrban Aquila és Priszka is, akik vendégül látnak a házukban összejövõ egész egyházzal egyetemben. (Korintusiaknak írt I. levél 16, 19)
Minden testvér köszönt titeket. Köszöntsétek egymást szent csókkal! (Korintusiaknak írt I. levél 16, 20)
Pál, Isten akaratából Jézus Krisztus apostola és Timóteus testvér Isten korintusi egyházának és egész Achájában minden szentnek. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 1)
Kegyelem és békesség nektek Istentõl, Atyánktól és Urunktól, Jézus Krisztustól! (Korintusiaknak írt II. levél 1, 2)
Áldott legyen az Isten, Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és a minden vigasztalás Istene! (Korintusiaknak írt II. levél 1, 3)
Amilyen bõven kijut nekünk Krisztus szenvedéseibõl, olyan bõven lesz részünk Krisztus révén a vigasztalásban is. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 5)
Mert ha szenvedünk, az a ti vigasztalásotokra és üdvösségetekre szolgál, ha vigasztalásban van részünk, abból is ti nyertek bátorítást azoknak a szenvedéseknek türelmes elviselésére, amelyeket mi is szenvedünk. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 6)
Szilárd tehát veletek kapcsolatban a reményünk, hiszen tudjuk, hogy nemcsak a szenvedésben vesztek velünk együtt részt, hanem a vigasztalásból is hozzánk hasonlóan részesültök. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 7)
Nem szeretném, testvérek, hogy ne tudjatok arról az üldöztetésrõl, amely Ázsiában ért bennünket: módfelett, szinte erõnkön felül ránk nehezedett, úgyhogy már életünkrõl is lemondtunk. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 8)
Õ mentett ki bennünket a súlyos életveszélybõl, és ezután is ki fog menteni. Belé vetjük minden reményünket, hogy ezentúl is mindig megment minket. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 10)
Csak azzal dicsekedhetünk, amirõl lelkiismeretünk tanúskodik: hogy Istennek tetszõ módon, szentül és õszintén, nem evilági értelemben bölcsen, hanem Isten kegyelmében éltünk a világban, kiváltképpen tiköztetek. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 12)
