Löydetty 25068 Tulokset: És
Amint szétnéztem és megtekintettem szentélyeiteket, ráakadtam egy oltárra, amelyen az a felírás állt: Az ismeretlen istennek. Nos, én azt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül tiszteltek. (Apostolok Cselekedetei 17, 23)
A világot s a benne találhatókat teremtõ Isten nem lakik emberi kéz emelte templomokban, hiszen õ az ég és föld Ura. (Apostolok Cselekedetei 17, 24)
Nem kívánja emberi kéz gondoskodását, mintha szüksége volna valamire, hisz õ ad mindennek életet, levegõt és mindent. (Apostolok Cselekedetei 17, 25)
Õ telepítette be az egy õstõl származó emberiséggel az egész földet. Õ határozta meg ittlakásuk idejét és határát. (Apostolok Cselekedetei 17, 26)
S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktõl sem. (Apostolok Cselekedetei 17, 27)
Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk, ahogy költõitek is mondják: "Mi is az õ nemzetségébõl valók vagyunk." (Apostolok Cselekedetei 17, 28)
Ha tehát az Isten fiai vagyunk, nem szabad azt gondolnunk, hogy az istenség aranyhoz, ezüsthöz, kõhöz vagy a mûvészet, az emberi elme valamilyen alkotásához hasonló. (Apostolok Cselekedetei 17, 29)
Néhányan azért csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes és egy Damarisz nevû asszony, és még mások is. (Apostolok Cselekedetei 17, 34)
Ezek után Pál elhagyta Athént, és Korintusba ment. (Apostolok Cselekedetei 18, 1)
Itt találkozott egy Aquila nevû, pontuszi származású zsidóval, aki nemrég érkezett Itáliából feleségével, Priszcillával, mert Klaudiusz elrendelte, hogy az összes zsidó hagyja el Rómát. (Apostolok Cselekedetei 18, 2)
Hozzájuk költözött, s mivel ugyanazt a mesterséget ûzte, náluk maradt, és velük dolgozott, sátorkészítés volt a mesterségük. (Apostolok Cselekedetei 18, 3)
Szombatonként felszólalt a zsinagógában, meggyõzte a zsidókat és a görögöket. (Apostolok Cselekedetei 18, 4)
