Löydetty 25068 Tulokset: És
A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám esõ részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát. (Lukács evangéliuma 15, 12)
Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát. (Lukács evangéliuma 15, 13)
Erre elment és elszegõdött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket õrizni. (Lukács evangéliuma 15, 15)
Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki. (Lukács evangéliuma 15, 16)
Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. (Lukács evangéliuma 15, 18)
Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be. (Lukács evangéliuma 15, 19)
Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messzirõl meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. (Lukács evangéliuma 15, 20)
Erre a fiú megszólalt: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. (Lukács evangéliuma 15, 21)
Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyûrût, és a lábára sarut. (Lukács evangéliuma 15, 22)
Vezessétek elõ a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, (Lukács evangéliuma 15, 23)
hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. (Lukács evangéliuma 15, 24)
Az idõsebbik fiú kint volt a mezõn. Amikor hazatérõben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. (Lukács evangéliuma 15, 25)