Löydetty 25068 Tulokset: És

• Erre az Úrhoz kiáltottak: "Kérünk, Urunk, ne vesszünk el e miatt az ember miatt! Ne szálljon ránk igaz ember vére! Hisz te vagy az Úr, aki úgy tettél, amint neked tetszett!" (Jónás könyve 1, 14)

• Aztán megfogták Jónást, és a tengerbe vetették. A tengernek azonnal megszûnt a háborgása. (Jónás könyve 1, 15)

• Az Úr odarendelt egy nagy halat, hogy nyelje el Jónást. Jónás három nap és három éjjel a hal gyomrában volt. (Jónás könyve 2, 1)

• Szorongattatásomban az Úrhoz folyamodtam, és õ meghallgatott; az alvilág gyomrából kiáltottam, és õ meghallotta hangomat. (Jónás könyve 2, 3)

• A mélybe vetettél, a tenger mélyére, körülvett az áradat; örvényeid és hullámaid összecsaptak fölöttem. (Jónás könyve 2, 4)

• a hegyek tövében. Leszálltam a föld alatti országba, a régmúlt idõk népei közé, de kimentetted a pusztulásból életemet, Uram, én Istenem! (Jónás könyve 2, 7)

• Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra emlékeztem, és imám eljutott színed elé, szent templomodba. (Jónás könyve 2, 8)

• Én azonban a dicséret szavát mutatom be neked áldozatul; teljesítem, amit fogadtam, mert az Úrtól jön a szabadulás. (Jónás könyve 2, 10)

• Az Úr szólt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra. (Jónás könyve 2, 11)

• "Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!" (Jónás könyve 3, 2)

• Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint. Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. (Jónás könyve 3, 3)

• Jónás bement a városba, egynapi járásnyira, és hirdetni kezdte: "Még negyven nap, és Ninive elpusztul!" (Jónás könyve 3, 4)