Löydetty 25068 Tulokset: És
Ekkor így szólt a fehér ruhába öltözött emberhez: "Menj a kerubok alatt levõ kerekek közé, végy tele marokkal a kerubok alatt levõ parázsból, és hintsd a városra!" S a szemem láttára odament. (Ezekiel könyve 10, 2)
A kerubok a templom jobb oldalán álltak, amikor az ember bement, és a felhõ betöltötte a belsõ udvart. (Ezekiel könyve 10, 3)
Az Úr dicsõsége a kerubokról a templom küszöbéhez szállt, a templom tele lett a felhõvel, és az udvart betöltötte az Úr dicsõsége ragyogásával. (Ezekiel könyve 10, 4)
A kerubok szárnyainak csattogása a külsõ udvarig hallatszott, mint a mindenható Isten hangja, amikor beszél. (Ezekiel könyve 10, 5)
Akkor ezt a parancsot adta a fehér ruhába öltözött embernek: "Végy tüzet a kerubok közt levõ kerekek közül!" Erre az odament és megállt a kerék mellett. (Ezekiel könyve 10, 6)
A kerub kinyújtotta kezét a kerubok között levõ tûz felé, vett belõle, és a fehér ruhába öltözött ember kezébe adta. Az elvette és kiment. (Ezekiel könyve 10, 7)
Amikor mentek, négy irányban haladtak, s nem fordultak meg menet közben, hanem abban az irányban mentek, amerre a fej irányította õket, és nem fordultak meg menet közben. (Ezekiel könyve 10, 11)
Egész testük, hátuk, kezük és szárnyuk, valamint a kerekek körös-körül tele voltak szemekkel, mind a négyüknek. (Ezekiel könyve 10, 12)
Az Úr dicsõsége elhagyta a templom küszöbét és megállt a kerubok fölött. (Ezekiel könyve 10, 18)
A kerubok fölemelték szárnyukat, és szemem láttára fölemelkedtek a földrõl, s amikor eltávoztak, velük voltak a kerekek is, és megálltak az Isten háza keleti kapujának bejáratánál, s Izrael Istenének dicsõsége ott volt fölöttük. (Ezekiel könyve 10, 19)
Ez az az élõlény volt, amelyet Izrael Istene alatt láttam a Kebár folyó mellett, és megértettem, hogy kerubok voltak. (Ezekiel könyve 10, 20)
Mindegyiknek négy arca és négy szárnya volt, s emberi kézhez hasonló valami volt a szárnya alatt. (Ezekiel könyve 10, 21)