Löydetty 25068 Tulokset: És
Mert a teremtmények nagyságából és szépségébõl összehasonlítás útján meg lehet ismerni teremtõjüket. (Bölcsesség könyve 13, 5)
De ezek még csak csekély szemrehányást érdemelnek. Mert talán csak eltévednek, amikor valójában Istent keresik és akarják megtalálni. (Bölcsesség könyve 13, 6)
Teremtményei közt élnek és igyekeznek a mélyükre hatolni, s amit szépnek látnak, annak látványa megejti õket. (Bölcsesség könyve 13, 7)
Ha egyszer olyan nagy szellemi készségük volt, hogy át tudták kutatni a világot, honnét van, hogy nem találták meg elõbb ennek urát? (Bölcsesség könyve 13, 9)
De boldogtalanok voltak és holt dolgokba vetették reményüket, akik emberi kéz mûveit nevezték isteneknek; aranyat, ezüstöt, mûtárgyakat, állati alakokat vagy haszontalan köveket, régi idõk keze munkáját. (Bölcsesség könyve 13, 10)
Ha a favágó alkalmas törzset vág ki, körös-körül lefejti egész kérgét és szakszerûen megmunkálja, alkalmas eszközt csinál belõle, mindennapi használatra. (Bölcsesség könyve 13, 11)
A munkája közben keletkezett hulladékot arra használja, hogy elkészítse ételét és jóllakjék. (Bölcsesség könyve 13, 12)
Ami pedig megmarad belõle, mert semmire sem alkalmas, görbe és göcsörtös fa, azt fogja, s üres óráit kihasználva faragja, aztán a pihenéskor szokásos gondossággal valamiféle formát ad neki. Ember képmására faragja, (Bölcsesség könyve 13, 13)
vagy valamely egészen közönséges állathoz teszi hasonlóvá. Aztán bevonja agyaggal, felületét bekeni piros festékkel és befest rajta minden foltot. (Bölcsesség könyve 13, 14)
Majd megfelelõ házikót készít neki, a falra illeszti, és szeggel odaerõsíti. (Bölcsesség könyve 13, 15)
Így gondoskodik róla, hogy le ne essék. Mert tudja, hogy nem tud magán segíteni, hiszen csak kép, és támasztékra szorul. (Bölcsesség könyve 13, 16)
Amikor meg imádkozni akar vagyonáért, feleségéért és gyermekeiért, akkor nem restell az élettelen dologhoz szólni. Az erõtlenhez könyörög egészségéért. (Bölcsesség könyve 13, 17)
