Zsoltárok könyve, 71
1. Uram, hozzád menekülök, ne hagyj soha szégyent vallanom!
2. Igazságodban ments meg, szabadíts meg! Fordítsd felém füled és siess segítségemre!
3. Légy megmentõ sziklám, erõs váram! Valóban te vagy sziklám és váram.
4. Istenem, ments meg engem a gonoszok kezétõl, a bûnösök és hatalmaskodók öklétõl!
5. Mert te vagy, Istenem, bizodalmam, Uram, te vagy reményem ifjúságom óta.
6. Anyám méhétõl fogva veled tartottam, anyám ölétõl kezdve te voltál osztályrészem, mindig tebenned bizakodtam.
7. Csodálat tárgya lettem sokak szemében, hisz hatalmas gyámolom te vagy.
8. Szám tele volt dicséreteddel, egész nap tele dicsõítéseddel.
9. Öregkoromban se taszíts el magadtól, akkor se hagyj el, ha erõm elfogy!
10. Ellenségeim úgyis megszólnak, szemmel tartanak, ellenem beszélnek.
11. Azt mondják: "Elhagyta az Úr, ûzzétek, fogjátok el, hisz senki sincs már, aki pártját fogná!"
12. Istenem, ne maradj távol tõlem, Uram, siess segítségemre!
13. Valljanak szégyent, kik vesztemre törnek, és pusztuljanak el! Akik bajt hoznak rám, azokat érje szégyen és gyalázat!
14. Én azonban mindig reménykedem, és mindennap gyarapítom dicséreted.
15. Szám hirdeti igazságosságodat, naphosszat segítségedet.
16. Eljövök az Úr erejében, és csak a te tetteidet dicsõítem.
17. Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, még ma is csodáidról emlékezem.
18. De öregkoromra, aggságomban se hagyj el, Istenem! Hadd hirdessem e nemzedéknek karodat, és minden utódomnak hatalmadat,
19. és igazságosságodat, Istenem, amely fölér az égig! Nagy dolgokat vittél véghez; ki olyan, mint te, Istenem?
20. Sok kemény terhet raktál rám, de újra életet adsz, és kiemelsz a földnek mélyébõl.
21. Állítsd helyre híremet és engedd, hogy újra megvigasztalódjam.
22. S hûségedet, Uram, zeneszóval magasztalom, Izrael Szentje, hárfán játszom neked.
23. Ajkam örül, amikor neked énekelek, s lelkem ujjong, mert megváltottad.
24. Naphosszat áldja nyelvem igazságosságodat, mert szégyen érte s gyalázat azokat, akik vesztemet akarták!
