1. Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet.

2. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött.

3. Isten szólt: "Legyen világosság", és világos lett.

4. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtõl.

5. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az elsõ nap.

6. Isten újra szólt: "A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között." Úgy is lett.

7. Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket.

8. Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második nap.

9. Isten ismét szólt: "Gyûljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz." Úgy is történt.

10. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó.

11. Akkor megint szólt Isten: "Teremjen a föld zöldellõ növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtõ gyümölcsöt teremnek a földön." Úgy is lett.

12. A föld zöldellõ növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelõen. Isten látta, hogy ez jó.

13. Este lett és reggel: a harmadik nap.

14. Akkor megint szólt Isten: "Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától.

15. Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet." Úgy is lett.

16. Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is.

17. Isten az égboltra helyezte õket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött,

18. s válasszák el a világosságot meg a sötétséget.

19. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap.

20. Isten szólt: "A vizek teljenek meg élõlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak". Úgy is történt.

21. Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élõlényeket, amelyek mozognak, vagy a vízben úszkálnak. És a röpködõ madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó.

22. Isten megáldotta õket és így szólt: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön."

23. Este lett és reggel: az ötödik nap.

24. Aztán szólt Isten: "Hozzon elõ a föld élõlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint." Úgy is történt.

25. Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó.

26. Isten újra szólt: "Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Õk uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog."

27. Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette õt, férfinek és nõnek teremtette õket.

28. Isten megáldotta õket, Isten szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog."

29. Azután ezt mondta Isten: "Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtõ gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen.

30. A mezõ vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok." Úgy is történt.

31. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.






“A mulher forte é a que tem temor de Deus, a que mesmo à custa de sacrifício faz a vontade de Deus.” São Padre Pio de Pietrelcina