1 Jákob azután hívta fiait és így szólt: "Gyûljetek össze, hadd adjam tudtotokra, ami a távoli idõkben rátok vár.
2 Gyûljetek össze Jákob fiai és halljátok, hallgassátok meg Izraelt, atyátokat!
3 Ruben, elsõszülöttem, te erõsségem és férfierõm zsengéje. Elsõ a tekintélyben és elsõ a hatalomban.
4 De kiáradtál, mint a víz, ezért a jövõben nem leszel elsõ. Mivel atyád fekhelyére léptél, s ellenemre beszennyezted fekhelyemet.
5 Simeon és Lévi, test szerinti testvérek teljessé tették csalárdságuk hatalmát.
6 Nem ülök le tanácsukban, körükben nem veszek részt, mivel haragjukban férfiakat öltek meg, s gõgjükben bikákat szelídítettek meg.
7 Átkozott legyen a haragjuk, ami heves volt, s a dühük, ami kegyetlen volt. Elosztom õket Jákobban, szétszórom õket Izraelben.
8 Júda, téged dicsérnek majd testvéreid, kezed ellenségeid nyakán lesz. Atyád fiai meghajolnak elõtted.
9 Fiatal oroszlán lesz Júda, s a zsákmánytól kelsz fel, fiam. Azután elnyújtózkodik, s úgy fekszik ott, mint egy oroszlán, mint egy nõstényoroszlán. Ki ingerelné?
10 Nem tûnik el a jel Júdától, sem a királyi pálca a lábától, amíg le nem róják neki az adót, és a népek nem engedelmeskednek neki.
11 A szõlõtõhöz köti csikóját és a szõlõvesszõhöz a nõstény szamár fiát. Borban mossa köntösét, s a szõlõ vérében ruháját.
12 Szeme sötét, mint a bor, foga fehér, mint a tej.
13 Zebulun a tenger partján lakik. Kormányos a hajókon, hátát Szidónnak fordítja.
14 Isszachár, mint egy csontos szamár, amely karámok között tanyáz.
15 Mivel látta, hogy a nyugalom szép és a föld kedves, teherhordásra hajtotta meg a hátát és jobbággyá vált.
16 Dán igazságot szolgáltat népének, mint bármely törzse Izraelnek.
17 Dán legyen olyan, mint a kígyó az úton, mint a vipera az ösvényen, amely a ló bokájába mar, hogy a lovasa hátra esik.
18 A te üdvödet várom, uram!
19 Gád - rablóbandák szorongatják, de õ a sarkukban van, üldözi õket.
20 Ásernek bõségesen van kenyere és királyi csemegét szállít.
21 Naftali olyan, mint egy iramló szarvas, amelynek kedves borjai vannak.
22 József fiatal gyümölcsfa a forrás mellett, ágai felnyúlnak a falak fölé.
23 Íjászok keserûséget okoztak neki, célbavették és veszélybe sodorták.
24 De egy erõs széttörte íjukat. Jákob erõsének keze, Izrael sziklájának neve szétzúzta karjuk inait,
25 atyáid Istene, aki segítséget küld neked, a mindenható Isten, aki megáld téged felülrõl, az ég áldásának bõségével és az alant elterülõ mélység áldásának bõségével. A kebel és az anyaméh áldásának bõségével,
26 a kalász és a virág áldásának bõségével, az örök hegyek, az õsi halmok áldásának bõségével. Ez mind szálljon József fejére, a testvérei közül kiválasztott fejének tetejére.
27 Benjamin ragadozó farkas, reggel prédát eszik, este zsákmányt osztogat."
28 Ez Izrael tizenkét törzse, ez, amit atyjuk mondott nekik, amikor megáldotta õket. Mindegyikre a megfelelõ áldást adta.
29 Azután parancsot adott nekik és így szólt: "Ha majd megtértem atyáimhoz, atyáim mellé, a hetita Efron telkén levõ barlangba temessetek,
30 Kánaán földjén, Mamrétól keletre, a machpelai telken levõ barlangba, amelyet Ábrahám a hetita Efrontól vásárolt temetõhelynek.
31 Ott temették el Ábrahámot és feleségét, Sárát. Ott temették el Izsákot és Rebekkát, s ott temettem el Leát.
32 A telket és a barlangot erre a célra vásárolták a hetitáktól.
33 Miután Jákob megadta fiainak a végsõ rendelkezést, visszahúzta lábát fekhelyére. Azután meghalt és megtért övéihez.
Versículos relacionados com Teremtés könyve, 49:
A 49. Mózes az a fejezet, amelyben Jacob megáldja gyermekeit, mielőtt meghal. Minden gyermek egyéni áldást kap, korábbi karakterük és cselekedeteik alapján. Az alábbiakban kiválasztott versek olyan témákkal foglalkoznak, mint a vezetés, az igazságosság, a háború és a jólét:
Mózes 33:5: "Így király lett Jesurumban, amikor az emberek fejei összegyűltek, Izrael összes törzse együtt." Ez a vers az Isten Izrael feletti vezetéséről szól, és kapcsolódhat az áldáshoz, amelyet Jacob ad Júdának a Genesis 49:10 -ben, amikor azt állítja, hogy a jogar nem fog elmozdulni Júdától, és hogy leszármazottai a vezetője lesz.
Példabeszédek 29:14: "Egy király, aki a szegényeket saját tőkével ítéli meg, a trónját örökre megalapítják." Ez a vers a vezetés igazságosságáról szól, és kapcsolódhat az áldáshoz, amelyet Jacob ad Rubennek a Genesis 49:4 -ben, amikor azt mondja, hogy Rúen instabil, mint víz, és nincs vezetői pozíciója.
Zsoltár 144:1: "Áldott az Úr, a sziklám, aki a kezem a háborúba és az ujjaimra harcol." Ez a vers a háborúra való felkészülésről szól, és kapcsolódhat az áldáshoz, amelyet Jacob ad a GAD -nak a Genesis 49:19 -ben, amikor azt mondja, hogy Gade -t megtámadják, de harci csapatokként fognak ellenállni.
Mózes 33:13-16: "Benjamin az Úr szeretett; biztonságosan él az oldalán. Az Úr mindig tartja őt, és védi őt, mivel az ember megvédi a saját fiát. Abban az időben Jacob megáldotta a törzsét. József. Azt mondta: "Áldja meg az Úr a Földet a mennyország legjobb esőjével, a föld mélyéből származó nedvességgel, a nap legjobb gyümölcseivel, a legízletesebb betakarításokkal." Ezek a versek a jólétről beszélnek, és kapcsolódhatnak az áldáshoz, amelyet Jacob ad Josephnek a Genesis 49:22-26-ban, amikor arról beszél, hogy Joseph egy gyümölcsöző szőlő, amely bőségesen növekszik.
Zsoltár 60:4: "De azok számára, akik félnek tőled, volt egy zászlója, amelyet minden ívből meg kellett menteni." Ez a vers a nehéz időkben az üdvösségről szól, és kapcsolódhat az áldáshoz, amelyet Jacob ad a Genesis 49:16-18-ban, amikor arról beszél, hogy miként fogja megítélni az embereit, és kígyó lesz az út szélén, amely megharapja a ló.
Chapters: