1 Lábán másnap korán reggel megcsókolta unokáit és lányait, s megáldotta õket. Azután elindult és visszatért lakóhelyére.
2 Jákob is elindult útjára. Akkor Isten angyalai találkoztak vele.
3 Amint Jákob meglátta õket, így szólt: "Ez Isten tábora!" S elnevezte a helyet Machanajimnak.
4 Azután Jákob követeket küldött elõre bátyjához, Ézsauhoz, Szeir földjére, Edom vidékére.
5 Ezt mondta nekik: "Így beszéljetek uramhoz, Ézsauhoz: "Szolgád, Jákob üzeni neked. Mint vendég tartózkodtam Lábánnál, és mostanáig ott laktam.
6 Szereztem magamnak barmokat, szamarakat, juhokat, kecskéket, szolgákat és szolgálókat. Most üzenetet küldök uramnak, hogy kegyelmet találjak szemedben."
7 A szolgák ezzel a hírrel tértek vissza Jákobhoz: "Eljutottunk bátyádhoz, Ézsauhoz, már siet eléd, 400 ember van vele."
8 Jákob nagyon megijedt és aggódott. Két táborra osztotta embereit, valamint a nyájat és a barmokat.
9 Így gondolkozott: "Ha Ézsau eléri az egyik tábort és legyõzi, a másik tábor megmenekül."
10 Azután Jákob így imádkozott: "Atyámnak, Ábrahámnak Istene és atyámnak, Izsáknak Istene! Uram, te azt mondtad nekem, térj vissza földedre és rokonságodhoz, ott jó sorsot biztosítok neked.
11 Nem vagyok méltó mindarra a kegyelemre és hûségre, amelyet szolgád iránt tanúsítottál. Hiszen csak botommal léptem át ezt a Jordánt, s most két táborom van.
12 Ments meg engem bátyám kezétõl, Ézsau kezétõl. Félek, hogy jön és legyõz engem, s az anyát gyermekeivel.
13 Te azt mondtad: Jó sorsot biztosítok neked, s utódaidat olyanná teszem, mint a tenger fövényét, amit sokasága miatt nem lehet megszámlálni."
14 Ott töltötte az éjszakát. Azután vagyonából ajándékot készített testvére, Ézsau részére:
15 kétszáz kecskét, húsz bakot, kétszáz bárányt és húsz kost,
16 harminc szoptató tevét csikójával, negyven fiatal tehenet, tíz bikát, húsz szamárkancát és tíz szamárcsikót.
17 Ezeket nyájanként külön-külön átadta szolgáinak, s azt mondta a szolgáknak: "Vonuljatok elõttem és hagyjatok térközt az egyes nyájak között."
18 Az elsõnek megparancsolta: "Ha bátyám, Ézsau találkozik veled és megkérdezi: Kié vagy, hová mégy és kiéi elõtted az állatok,
19 akkor így felelj: Szolgádé, Jákobé. Ez az ajándék, amit uramnak, Ézsaunak küldött, õ maga utánunk jön."
20 Ugyanezt a parancsot adta a másodiknak, a harmadiknak, a negyediknek, aki a nyájak mögött ment:
21 "Ti is így beszéljetek Ézsauhoz, ha találkoztok vele. Ezt mondjátok neki: Jákob, a te szolgád rögtön utánunk jön." Így gondolkodott ugyanis: Az elõttem járót ajándékkal jóindulatra hangolom, és csak azután jelenek meg elõtte. Talán így barátságosan fogad.
22 Az ajándék tehát megelõzte, maga meg a táborban töltötte az éjszakát.
23 De még azon az éjszakán fölkelt, vette két feleségét, két szolgálóját, tizenegy fiát, és átkelt a Jabbok gázlóján.
24 Fogta és átvezette õket a folyón, s áthozta minden vagyonát.
25 Jákob egyedül maradt odaát. Akkor valaki hajnalig küzdött vele.
26 Mikor látta, hogy nem tudja legyõzni, megérintette csípõjét úgy, hogy Jákob csípõje kificamodott, miközben vele küzdött.
27 Közben így szólt: "Engedj el, mert közeledik a virradat!" De õ így felelt: "Nem engedlek el, amíg meg nem áldasz."
28 Az megkérdezte: "Hogy hívnak?" "Jákobnak" - felelte.
29 Az folytatta: "Ezentúl ne Jákobnak hívjanak, hanem Izraelnek, mivel Istennel szemben erõsnek bizonyultál és emberek fölött fogsz gyõzni."
30 Jákob erre megkérdezte és ezt mondta: "Nyilvánítsd ki elõttem nevedet!" Az így válaszolt: "Miért kérdezed a nevemet?" -, s megáldotta.
31 Jákob elnevezte a helyet Penuelnek, mert - úgymond - "színrõl színre láttam Istent, és életben maradtam."
32 A nap fölkelt elõtte, amikor Penuelt elhagyta. De sántított csípõje miatt.
33 Ezért az izraeliták mind a mai napig nem eszik meg a csípõizom ínát, amely a csípõmedence fölött van, mivel õ az izom ínánál ért Jákob csípõjéhez.
Versículos relacionados com Teremtés könyve, 32:
A Genesis 32 jelentése szerint Jacob felkészülése, hogy találkozzon testvérével, Ézsau -val, akit évekkel korábban megtévesztett és elárult. A fejezet elmondja Jacob küzdelmét egy titokzatos férfival, aki némi Istenként értelmezi. Jacob ajándékokat is küld Ézsau -nak, remélve, hogy a haragját és összeegyezteti vele. Az alábbiakban öt vers található a fejezet témáival kapcsolatban:
Zsoltár 34:19 - "Sokan az igazak szenvedései, de az Úr mindenkitől átadja." Ez a vers tükrözi Jacob lelkiállapotát, amikor felkészült Ézsauval való találkozásra. Félelmes és szorongott volt, aggódott testvére haragja és a múltbeli cselekedetek lehetséges következményei miatt.
HOSEA 12:3-4 - "A méhben alátámasztotta testvérét, és erejében harcolt Istennel. Harcolt az angyalmal és uralkodott; kiáltott és örült neki. Bethelben megtalálta és beszélt velünk." Ez a vers Jacob küzdelmére utal a Genesis 32 -ben a titokzatos emberrel, akit néhányan Istennek vagy az általa küldött angyalnak értelmeznek. A harc Jacob azon erőfeszítéseit képviseli, hogy szembeszálljon és legyőzze múltját.
Példabeszédek 16:7 - "Amikor az ember útja az Úrnak tetszik, akkor még ellenségeit is megmutatja, hogy béke legyen vele." Ez a vers releváns Jacob helyzetében, aki megpróbálta bátyja, Ézsau haragját ajándékokat küldeni és alázatot mutatni. Az ötlet az, hogy amikor egy ember tetszik Istennek, elvárhatja, hogy ellenségei megbánjanak, és a béke helyreálljon.
Ezékiel 36:26- "Új szívet adok neked, és új szellemet teszek benned; és a hústól a kő szívét veszem, és a test szívét adom neked." Ez a vers arról az átalakulásról szól, amelyet Isten az őt kereső emberek szívében működik. Ez egy releváns ötlet a személyes átalakulás folyamatához, amelyet Jacob átment, szembesülve a múltjával és a bátyjával való megbékélést.
Galátusok 6:7 - "Ne tévesszen meg téged: Isten nem élenik Istentől; mert az ember koca lesz." Ez a vers hangsúlyozza a személyes felelősség és az isteni igazságosság fontosságát. Ez egy figyelmeztetés Jacobnak és mindazoknak, akik Istent követni akarják, hogy emlékezzenek arra, hogy választásaiknak és cselekedeteiknek következményei lesznek, és hogy felelősséget kell vállalniuk értük.
Chapters: