1. Szombat elmúltával, a hét elsõ napjának hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt.

2. Hirtelen nagy földrengés támadt. Az Úr angyala ugyanis leszállt az égbõl, odament, elhengerítette a követ és ráült.

3. Tekintete olyan volt, mint a villám, öltözete meg, mint a hó.

4. Az õrök remegtek tõle való félelmükben, s csaknem halálra váltak.

5. Az angyal azonban felszólította az asszonyokat: "Ne féljetek! Tudom, hogy ti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek.

6. Nincs itt. Feltámadt, ahogy elõre megmondta. Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott!

7. Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak: Feltámadt a halálból, elõttetek megy Galileába. Ott viszontlátjátok. Íme tudtotokra adtam."

8. Gyorsan otthagyták a sírt, és félelmükben meg nagy örömükben is siettek, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak.

9. Egyszerre csak Jézus jött velük szemben, s így köszöntötte õket: "Üdv nektek!" Odafutottak, leborultak elõtte, és átkarolták a lábát.

10. Jézus így szólt: "Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak."

11. Még úton voltak, amikor néhány õr bement a városba, és jelentette a fõpapoknak a történteket.

12. Ezek a vénekkel egyetemben tanácsot tartottak. Azt határozták, hogy adnak egy csomó pénzt a katonáknak

13. és meghagyták nekik: "Mondjátok, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai és ellopták.

14. Ha tudomást szerez róla a helytartó, majd megnyugtatjuk, és kimentünk benneteket."

15. Azok elfogadták a pénzt, és úgy jártak el, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig elterjedt a zsidók közt.

16. A tizenegy tanítvány elment Galileába, arra a hegyre, ahova Jézus rendelte õket.

17. Amint meglátták, leborultak elõtte, bár néhányan kételkedtek.

18. Jézus odalépett hozzájuk, és így szólt: "Én kaptam minden hatalmat égen és földön.

19. Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg õket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére,

20. és tanítsátok meg õket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig."





“Quando ofendemos a justiça de Deus, apelamos à Sua misericórdia. Mas se ofendemos a Sua misericórdia, a quem podemos apelar? Ofender o Pai que nos ama e insultar quem nos auxilia é um pecado pelo qual seremos severamente julgados.” São Padre Pio de Pietrelcina