Máté evangéliuma, 12

1. Abban az idõben Jézusnak egy szombati napon vetések között vezetett az útja. Tanítványai megéheztek, ezért tépdesni kezdték a kalászt és eszegették.

2. Ezt látva a farizeusok szóvá tették: "Nézd, a tanítványaid olyat tesznek, amilyet szombaton nem szabad tenni!"

3. Erre így felelt: "Nem olvastátok, mit tett Dávid is, amikor társaival megéhezett?

4. Bement az Isten házába és megette a szent kenyereket, amelyeket sem neki, sem társainak nem volt szabad megennie, csak a papoknak.

5. Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy szombatonként a papok a templomban megszegik a szombati tilalmat, mégsem követnek el vele bûnt?

6. Mondom nektek: itt nagyobb dologról van szó, mint a templom.

7. Ha tudnátok, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem pedig áldozatot, nem ítélnétek el az ártatlanokat.

8. Az Emberfia ura a szombatnak is!"

9. Innét továbbment, és betért a zsinagógájukba.

10. Éppen ott volt egy béna kezû ember. Hogy vádaskodhassanak ellene, megkérdezték: "Szabad-e szombaton gyógyítani?"

11. Így felelt: "Ha valakinek közületek csak egy juha van, s az szombaton gödörbe esik, vajon nem markolja meg és nem húzza ki?

12. Mennyivel többet ér az ember, mint a juh! Szabad tehát szombaton jót tenni."

13. Ezzel az emberhez fordult: "Nyújtsd ki a kezed!" Kinyújtotta, és az éppen olyan egészséges lett, mint a másik.

14. Erre a farizeusok kimentek és tanakodni kezdtek, hogyan okozhatnák vesztét.

15. Amikor Jézus ezt megtudta, elment onnét. Sokan utána mentek, s õ mindnyájukat meggyógyította,

16. de szigorúan megtiltotta, hogy terjesszék a hírét.

17. Így beteljesedett Izajás próféta jövendölése, aki ezt mondja:

18. "Ez az én szolgám, akit kiválasztottam, szeretett fiam, akiben tetszésemet találom. Kiárasztom rá Lelkemet, és ítéletet hirdet a népeknek.

19. Nem vitatkozik s nem kiabál, szavát sem hallják a tereken.

20. A megroppant nádat nem töri le, a pislákoló mécsbelet nem oltja el, míg gyõzelemre nem viszi az igazságot.

21. Az õ nevében bíznak a pogány népek."

22. Ekkor egy ördögtõl megszállt, vak és néma embert vittek hozzá. Meggyógyította, úgyhogy beszélt és látott.

23. A nép ámulva kérdezgette: "Csak nem õ a Dávid fia?"

24. Ennek hallatára a farizeusok így nyilatkoztak: "Belzebulnak, a gonosz lelkek fejedelmének nevében ûzi ki a gonosz lelkeket."

25. Jézus belelátott gondolataikba és így szólt hozzájuk: "Minden önmagával meghasonlott ország elnéptelenedik, minden önmagával meghasonlott város vagy ház elpusztul.

26. Ha a sátánt sátán ûzi ki, meghasonlik magával. Hogyan állhat fenn akkor az országa?

27. Ha én Belzebul segítségével ûzöm ki a gonosz lelkeket, a fiaitok kinek a segítségével ûzik ki? Így õk lesznek bíráitok.

28. De ha én Isten Lelkével ûzöm ki a gonosz lelkeket, akkor már elérkezett hozzátok az Isten országa.

29. Hogy törhet be valaki az erõs ember házába, s hogy rabolhatja el vagyonát, hacsak elõbb meg nem kötözi? Akkor kifoszthatja házát.

30. Aki nincs velem, az ellenem van, aki nem gyûjt velem, az szétszór.

31. Ezért mondom nektek: minden bûnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot, de a Lélek káromlása nem nyer bocsánatot.

32. Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Lélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon.

33. Vagy jelentsétek ki, hogy a fa jó, s a gyümölcse is éppúgy jó, vagy nyilvánítsátok rossznak, hisz gyümölcsérõl lehet a fát felismerni.

34. Viperák fajzata! Hogy beszélhetnétek jót, mikor gonoszak vagytok? A száj ugyanis a szív bõségébõl szól.

35. A jó ember jó kincsébõl jót hoz elõ, a rossz ember rossz kincsébõl rosszat hoz elõ.

36. Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon.

37. Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet."

38. Ekkor néhány írástudó és farizeus így szólt hozzá: "Mester, jelt szeretnénk tõled látni."

39. "A gonosz és házasságtörõ nemzedék jelet kíván - válaszolta -, de nem kap mást, csak Jónás próféta jelét.

40. Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében.

41. A ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert õk bûnbánatot tartottak Jónás szavára, s itt nagyobb van, mint Jónás.

42. Dél királynõje feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítéli, mert õ eljött a föld végsõ határáról, hogy hallja Salamon bölcsességét, s itt nagyobb van, mint Salamon.

43. Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberbõl, sivár helyeken bolyong, nyugtot keres, de nem talál.

44. Azt mondja hát: Visszatérek elhagyott házamba. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja.

45. Erre nyomban elsiet, s hoz magával hét más lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek és ott laknak. Ennek az embernek a sorsa most rosszabb, mint elõbb volt. Hasonló sors vár erre a gonosz nemzedékre is."

46. Amíg beszélt a néphez, megálltak kint anyja és rokonai, s beszélni akartak vele.

47. Valaki szólt neki: "Anyád és rokonaid kint állnak és beszélni szeretnének veled."

48. De õ megkérdezte azt, aki szólt neki: "Ki az anyám s kik a rokonaim?"

49. Aztán kitárta tanítványai felé karját, s így szólt: "Ezek az anyám és testvéreim!

50. Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az nekem mind testvérem, nõvérem és anyám."