Encontrados 30 resultados para: fölkel
De aztán mint álomból, fölserkent az Úr, mint a harcos, aki fölkel a bor mellõl. (Zsoltárok könyve 78, 65)
(Aszaf zsoltára.) Isten fölkel a hatalmasságok tanácsában, az istenek körében tart ítéletet. (Zsoltárok könyve 82, 1)
De ha a nap fölkel, mind visszavonulnak, és elrejtõznek a barlangokban. (Zsoltárok könyve 104, 22)
Mert az igaz fölkel, ha hétszer esik is, de a gonosztevõk esése végzetes. (Példabeszédek könyve 24, 16)
Bár még éjszaka van, már fölkel, és ellátja a háza népét eledellel, szolgálólányait egy egész napra valóval. (Példabeszédek könyve 31, 15)
Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik, a férje is fölkel és így dicséri: (Példabeszédek könyve 31, 28)
A nap fölkel és a nap lenyugszik, a helyére siet, s ott újra fölkel. (Prédikátor könyve 1, 5)
A mindenhatóság lehelete fölkel ellenük és forgószél módjára széthányja õket. Az istentelenség így pusztává teszi majd az egész földet, és a bûn felforgatja az uralkodók trónját. (Bölcsesség könyve 5, 23)
Egy nap majd fölkel és megfizet nekik, fejenként kiosztja, amit érdemelnek. (Sirák fia könyve 17, 23)
Menekülj a kõsziklák közé, és rejtõzz a porba a rettenetet keltõ Úrtól, fölségének dicsõsége elõl, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet. (Izajás könyve 2, 10)
A kõsziklák barlangjaiba menekülnek az emberek és a föld hasadékaiba a rettenetet keltõ Úrtól, fölségének dicsõsége elõl, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet. (Izajás könyve 2, 19)
és a kõsziklák hasadékaiba menekül, s a sziklák üregeibe, a rettenetet keltõ Úrtól, fölségének dicsõsége elõl, amikor fölkel, hogy megrendítse a földet. (Izajás könyve 2, 21)