1. Temáni Elifáz válaszolt és így szólt:

2. Biztos tudás nélkül beszél-e bölcs ember? Bensõ világát csak széllel béleli-e,

3. hogy vitázni kezdjen semmit érõ szóval és mindenféle mihaszna beszéddel?

4. Sõt, korlátot szabsz Isten félelmének, s megszeged Isten elõtt az áhítat csendjét.

5. Talán bûnöd teszi szádat beszédessé, és a ravaszkodók nyelvét választottad.

6. A saját szád és nem én ítéllek el, tanúbizonyságot ajkad szól ellened.

7. Te születtél talán az elsõ embernek, s már a halmok elõtt a világra jöttél?

8. Megfigyelõ voltál Isten tanácsában? Minden bölcsességet magadhoz ragadtál?

9. Mit tudsz te, amit magunk is ne tudnánk? Értesz-e olyasmit, mi elõttünk rejtély?

10. Õszek és öregek vannak itt közöttünk, akik apádnál is több napot láttak már.

11. Istennek vigaszát kevésnek találod, és szavát, amely veled oly gyöngéden bánt?

12. Miért ragad el úgy indulatod, hogy a szemed vérben forog,

13. és az Isten ellen fordul a haragod és minden szavad, amit kiejt a szád?

14. Vajon mi az ember, hogy tiszta lehetne, asszonynak szülötte igaz hogyan volna?

15. Angyalaiban sincs, látod, bizodalma, nem tiszta az ég sem a szemében.

16. Még sokkal kevésbé, ki egészen romlott, az ember, ki a bûnt, mint a vizet issza.

17. Elbeszélem neked, te meg hallgass rám, amit szemem látott, azt mondom el neked,

18. amit a bölcs emberek hirdethettek, amit apáik elõlük el nem titkoltak.

19. Csak õk maguk voltak az ország urai, idegenek köztük nem kóborolhattak.

20. A bûnös minden nap kínokban gyötrõdik, a rövid idõben, mely a zsarnoknak jut.

21. Ijesztõ hangokat hallanak fülei, pusztulás támadhat rá még békében is.

22. Sötétségbõl nem mer fénybe menekülni, hisz ki van szemelve, kard fogja megölni.

23. Sorsa, hogy keselyûk falják fel a testét, jól tudja, hogy pusztulás fenyegeti.

24. A sötétség napja félelmet kelt benne, és erõt vesz rajta nyomorúság, ínség. Megragadják, mint egy harcra termett király,

25. merthogy Isten ellen emelte a kezét, s szembe mert szegülni a Mindenhatóval.

26. Kemény nyakkal rohant harcolni ellene és pajzsának szilárd domborulatával.

27. Csupa zsír borítja egész ábrázatát, hájas kövérség tölti ki ágyékát.

28. Romba dõlt városok lettek lakásává, lakhatatlan házakban talált menedéket. Amit épített magának, az mind összedõlt.

29. Nem lesz soká gazdag, vagyona ingatag, és nem vet többé árnyékot a földre.

30. Az égetõ hõség leperzseli sarját, és a viharos szél letépi virágát.

31. Ne reméljen sokat magas növésétõl, minden szerzeménye csak megcsalja.

32. Már idõnap elõtt elszárad indája, és az ágai többé nem zöldülnek ki.

33. Mint tõke, ledobja a savanyú fürtöt, eldobja virágát, akár az olajfa.

34. Terméketlen marad gonoszoknak törzse, a jogtalanság sátrát megemészti a tûz.

35. Azok, akik nyomorúságot fogannak, csupa bajt szülnek, és csak hazugság születik ölükbõl.



Livros sugeridos


“Ouço interiormente uma voz que constantemente me diz: Santifique-se e santifique!” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.