1. Ha a pusztában akadna számomra utasnak való szállás, akkor itthagynám népemet és messze mennék innét, mert mindnyájan házasságtörõk, hitszegõ népség.

2. Felajzzák nyelvüket, mint az íjat; a hazugság, s nem az igazság uralkodik az országban. Bizony, bûnt bûnre halmoznak, de az Urat, õt nem ismerik.

3. Ki-ki õrizkedjék barátjától, és még a testvérében se bízzék! Mert minden testvér Jákob szerepét játssza, és álnokul jár el minden jóbarát.

4. Az egyik becsapja a másikat, s nem mondanak egymásnak igazat. Nyelvüket hazug szóra idomították; teljesen megromlottak, s már megtérésre is képtelenek.

5. Erõszakot erõszakra! Hazugságot hazugságra! De az Úrról nem akarnak tudni.

6. Ezért ezt mondja a Seregek Ura: Nos, megolvasztom és próbának vetem õket alá. Mert mi egyebet tehetnék velük gonoszságaik miatt?

7. A nyelvük halálos nyílhoz hasonló, csupa hazugság ajkuk minden szava. "Békesség" - mondogatják egymásnak, de a szívében cselt vet az egyik a másiknak.

8. Hát az ilyenekért tán ne büntessem meg õket - mondja az Úr -, és ne álljak bosszút ilyen nemzeten?

9. Kezdjetek sírásba és jajgatásba a hegyek miatt, és a puszta legelõi miatt mondjatok siratóéneket, mert fölperzselték õket, és senki nem jár arra, nem hallatszik többé a nyájak hangja. Az égi madaraktól a barmokig minden elfutott és elmenekült.

10. Romhalmazzá teszem Jeruzsálemet, sakálok tanyájává, Júda városait meg lakatlan sivataggá.

11. Hol van olyan bölcs ember, aki ezt megérti? Akihez az Úr szája szólhat, és így tudtul adhatja: Miért hever romokban az ország, s miért ég ki, mint a sivatag, ahol senki se jár.

12. Ezt mondja az Úr: Azért történt meg, mert elhagyták törvényemet, amelyet szabtam nekik; mert nem hallgattak szavamra és nem igazodtak hozzá.

13. Inkább szívük gonosz szándékát követték és a Baalok nyomába szegõdtek, ahogy õseiktõl tanulták.

14. Ezért ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Íme, ürmöt adok ennek a népnek ételül és mérgezett vizet italul.

15. És olyan nemzetek közé szórom szét õket, amelyeket sem õk, sem atyáik nem ismertek. Addig üldözöm õket a karddal, amíg csak meg nem semmisülnek.

16. Rajta! Hivassátok a siratóasszonyokat, hadd jöjjenek; küldjetek olyanokért, akik jól tudnak sírni!

17. Siessetek! Kezdjetek fölöttünk gyászénekbe, hogy szemünkbõl csak úgy peregjen a könny, és a szempillánk könnytõl ázzék!

18. Magáról a Sionról is siralom szava hangzik: "Ó, hogy elpusztultunk, rettenetesen megszégyenültünk! Mert itt kell hagynunk az országot, és otthonaink elárvulnak utánunk."

19. Halljátok, ti asszonyok, az Úr szavát, fogadja be fületek ajkáról a szót. Tanítsátok meg leányaitokat siralomra, tanítsátok meg egymást ezt a gyászéneket mondani:

20. "A halál bemászott ablakainkon, behatolt palotáinkba. Letarolta csecsemõinket az utcán, és ifjainkat a tereken.

21. A holttestek ott hevernek, mint a ganéj a föld színén. Vagy mint a levágott rendek a kaszás után, és nincs, aki összegyûjtse õket."

22. Ezt mondja az Úr: Ne a bölcsességével dicsekedjék a bölcs, s ne az erejével az erõs, és a gazdag se a gazdagságával dicsekedjék,

23. hanem aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy van benne értõ lélek és ismer engem, mert én vagyok az Úr, és én kegyelemben, igazságban és hûségben kormányozom a földet; ezekben lelem kedvemet - mondja az Úr.

24. Jönnek majd a napok - mondja az Úr -, amikor majd megbüntetem mind, aki csak test szerint van körülmetélve;

25. Egyiptomot, Júdát, Edomot, Ammon fiait, Moábot és a pusztában lakó nyírott fejûeket, mind. Mert ezek a népek és Izrael egész háza a szívükben körülmetéletlenek.





“Padre, eu não acredito no inferno – falou um penitente. Padre Pio disse: Acreditará quando for para lá?” São Padre Pio de Pietrelcina