1. Cidkijának, Júda királyának 10. évében, amely megfelel Nebukadnezár 18. esztendejének, az Úr szózatot intézett Jeremiáshoz.

2. Abban az idõben Babilon királyának serege ostromolta Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig be volt zárva az õrség udvarába, amely Júda királyának palotájához tartozik.

3. Cidkija, Júda királya záratta be oda. Azt kérdezte ugyanis a prófétától: "Miért jövendölsz ilyeneket: Ezt mondja az Úr: Íme, Babilon királyának kezére adom ezt a várost, úgyhogy el is foglalja;

4. Cidkija, Júda királya sem menekül meg a káldeusok hatalmából, hanem egészen biztosan Babilon királyának kezébe kerül, személyesen beszél majd vele és szemtõl szembe fogja látni.

5. Majd Babilonba hurcolja Cidkiját, s ott is marad, [amíg meg nem látogatom - mondja az Úr. - Ha pedig harcra keltek a káldeusok ellen, semmi eredményt nem értek el]?"

6. Jeremiás így válaszolt: Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:

7. "Eljön majd hozzád Hanamel, nagybátyádnak, Sallumnak a fia, és azt fogja mondani: Vedd meg anatoti szántóföldemet, mert elsõsorban neked van jogod, hogy megvásárold."

8. El is jött hozzám Hanamel, az unokaöcsém, az Úr szava szerint, az õrség udvarába, és ezt mondta: "Vedd meg anatoti szántóföldemet, mert mint örököst, elsõsorban téged illet a jog, hogy megvedd." Ekkor értettem meg, hogy ez az Úr rendelkezése volt.

9. Ennek megfelelõen megvettem az anatoti szántóföldet Hanamel unokaöcsémtõl, és kifizettem neki az árát: 17 ezüstsékelt.

10. Megírtam a szerzõdést, és elláttam pecséttel; majd tanúkat hívtam, és a jelenlétükben mérlegen lemértem az ezüstöt.

11. Aztán fogtam a lepecsételt birtoklevelet és annak nyitott másolatát, a törvényes követelményeknek megfelelõen,

12. és átadtam a birtoklevelet Báruknak, Nerija fiának, Mahzeja unokájának. Az átadáskor jelen voltak: Hanamel unokaöcsém, aztán a birtoklevelet aláíró tanúk és mindazon júdaiak, akik éppen az õrség udvarában tartózkodtak akkor.

13. Jelenlétükben ezt az utasítást adtam Báruknak:

14. "Vedd ezeket az iratokat: a lepecsételt birtoklevelet és annak nyitott másolatát és helyezd el õket cserépedényben, hogy sokáig megmaradjanak.

15. Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Újra vásárolnak majd házakat, szántóföldeket és szõlõket ebben az országban."

16. Miután rábíztam a birtoklevelet Bárukra, Nerija fiára, így imádkoztam az Úrhoz:

17. "Ó, Uram! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal. Neked semmi sem lehetetlen.

18. Te irgalmas vagy ezrek iránt, de az apák gonoszságáért még fiaik ölébe is fizetsz. Nagy és fölséges Isten vagy; a Seregek Urának hívnak.

19. Nagy vagy terveidben, és diadalmas megvalósításukban; szemed jól látja az emberek minden útját, s így megfizetsz kinek-kinek, útjai és tetteinek gyümölcse szerint.

20. Te jeleket és csodákat vittél végbe Egyiptom földjén, de ugyanígy teszel ma is Izraelben és a többi ember között. Szereztél is nevet magadnak, amint azt a mai nap is mutatja.

21. Kivezetted népedet, Izraelt, Egyiptom földjérõl jelekkel, csodákkal, hatalmas kézzel és kinyújtott karral, nagy rettegés közepette.

22. Aztán nekik adtad ezt a földet, amelyet esküvel ígértél meg atyáiknak; ezt a tejjel-mézzel folyó országot.

23. Be is vonultak ide, és birtokukba vették. De nem akartak hallgatni a szavadra, sem törvényed útján járni; semmit sem akartak megtenni abból, amit megparancsoltál nekik, hogy tartsák meg. Ezért szakadt most rájuk ez a sok baj.

24. Nézd, egyre közelebb hozzák a sáncokat a városhoz, hogy elfoglalják; a kard, az éhínség és a döghalál kiszolgáltatják a várost az ostromló káldeusok kezébe. Amit elõre megmondtál, lám, beteljesedett, amint magad is látod.

25. És mégis azt parancsoltad nekem, Uram: Végy magadnak pénzért szántóföldet tanúk jelenlétében, most, amikor a város már a káldeusok kezére kerül."

26. Ekkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:

27. Íme, én vagyok az Úr, az egész emberiség Istene: van-e valami, ami lehetetlen volna nekem?

28. Ezért - mondja az Úr -, ezt a várost a káldeusok kezére és Babilon királyának, Nebukadnezárnak kezére adom, hadd foglalja el.

29. A káldeusok, akik ostromolják a várost, eljönnek és lángba borítják ezt a várost; fölperzselik azokat a házakat, amelyeknek tetején tömjént áldoztak Baalnak és illatáldozatot mutattak be más isteneknek, csak hogy haragra ingereljenek.

30. Mert Izrael fiai és Júda fiai mást sem tettek ifjúságuk óta, csak ami utálatra méltó a szememben. [Valóban, Izrael fiai mást sem tettek, csak haragra ingereltek a tetteikkel - mondja az Úr.]

31. Igen, attól a naptól fogva, hogy fölépítették, mind a mai napig annyi haragra és bosszúságra ingerelt ez a város, hogy már arra gondoltam: eltörlöm színem elõl.

32. Valóban, sok gonoszságot követtek el Izrael fiai és Júda fiai, hogy haragra ingereljenek õk maguk, aztán királyaik, fõembereik, papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói.

33. Hátukat fordították felém, nem arcukat, bár folyton-folyvást tanítottam õket, nem voltak készségesek az intés elfogadására.

34. Gyalázatos bálványaikat még a templomban is felállították, amely a nevemet viseli, hogy így megfertõzzék.

35. Magaslatokat építettek Baalnak a Ben-Hinnom völgyében, hogy ott fiaikat és lányaikat tûzbe küldjék Moloch tiszteletére, amit egyáltalán nem parancsoltam nekik, mert eszembe sem jutott, hogy ilyen utálatos dolgot megtehetnek; és így bûnbe vitték Júdát.

36. És most mégis azt mondja az Úr, Izrael Istene, ennek a városnak, amelyrõl te azt mondtad, hogy kard, éhínség és döghalál fogja kiszolgáltatni Babilon királyának kezébe:

37. Összegyûjtöm õket azokból az országokból, ahová haragomban, indulatomban és nagy méltatlankodásomban ûztem õket. És visszahozom õket erre a helyre, és gondom lesz rá, hogy biztonságban éljenek.

38. Akkor majd az én népem lesznek, én meg az õ Istenük leszek.

39. Más szívet adok nekik és más viselkedést, hogy minden idõben féljenek engem, és így jó dolguk legyen, nekik és gyermekeiknek is.

40. Örök szövetséget kötök velük és nem szûnök meg jót tenni velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy többé ne forduljanak el tõlem.

41. Örömömet találom majd abban, ha jót tehetek velük, meggyökereztetem õket szilárdan ezen a földön, hûségesen, szívem és lelkem mélyébõl.

42. Mert ezt mondja az Úr: Amint rá hoztam e népre ezt a nagy veszedelmet, éppen úgy elhozom számára mindazt a jót is, amit megígértem neki.

43. Akkor újra szántóföldeket vásárolnak ebben az országban, amelyrõl azt mondtad: Veszendõbe ment ország ez; sem ember, sem állat nem marad meg benne, mert a káldeusok kezére került.

44. Igen, újra szántóföldeket vásárolnak pénzért; szerzõdéseket írnak és pecséttel látják el, és mindehhez tanúkat fogadnak Benjamin földjén, Jeruzsálem környékén, Júda városaiban, a hegyvidék, a síkság és a Negeb városaiban. Mert jóra fordítom sorsukat - mondja az Úr.



Livros sugeridos


“Você deve ter sempre prudência e amor. A prudência tem olhos; o amor tem pernas. O amor, como tem pernas, gostaria de correr a Deus. Mas seu impulso de deslanchar na direção dEle é cego e, algumas vezes, pode tropeçar se não for guiado pela prudência, que tem olhos.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.