Fondare 14647 Risultati per: Kő

• Példabeszéd nélkül nem tanított. Mikor tanítványaival magukra maradtak, mindent megmagyarázott nekik. (Márk evangéliuma 4, 34)

• Aznap alkonyatkor így szólt hozzájuk: "Keljünk át a túlsó partra." (Márk evangéliuma 4, 35)

• Erre elbocsátották a népet, és magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is csatlakoztak. (Márk evangéliuma 4, 36)

• Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Õ a bárka végében egy vánkoson aludt. (Márk evangéliuma 4, 37)

• Ekkor hozzájuk fordult: "Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?" (Márk evangéliuma 4, 40)

• A sírboltokban lakott, és még lánccal sem tudták fogva tartani. (Márk evangéliuma 5, 3)

• Éjjel-nappal állandóan sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott, és kövekkel ütötte-verte magát. (Márk evangéliuma 5, 5)

• Amikor messzirõl meglátta Jézust, odafutott hozzá, a földre vetette magát elõtte, és (Márk evangéliuma 5, 6)

• hangosan kiabált: "Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj!" (Márk evangéliuma 5, 7)

• Ott legelészett a hegyoldalon egy nagy sertéskonda. (Márk evangéliuma 5, 11)

• Megengedte nekik. Erre a tisztátalan lelkek kimentek (az emberbõl), és megszállták a sertéseket. Erre a mintegy kétezer sertésbõl álló konda a meredekrõl a tóba rohant, s vízbe fulladt. (Márk evangéliuma 5, 13)

• Amikor beszállt a bárkába, az imént még megszállott kérte, hogy vele mehessen. (Márk evangéliuma 5, 18)