1. dixitque Dominus ad Samuhel usquequo tu luges Saul cum ego projecerim eum ne regnet super Israël imple cornu tuum oleo et veni ut mittam te ad Isai Bethleemitem providi enim in filiis ejus mihi regem
2. et ait Samuhel quomodo vadam audiet enim Saul et interficiet me et ait Dominus vitulum de armento tolles in manu tua et dices ad immolandum Domino veni
3. et vocabis Isai ad victimam et ego ostendam tibi quid facias et ungues quemcumque monstravero tibi
4. fecit ergo Samuhel sicut locutus est ei Dominus venitque in Bethleem et admirati sunt seniores civitatis occurrentes ei dixeruntque pacificus ingressus tuus
5. et ait pacificus ad immolandum Domino veni sanctificamini et venite mecum ut immolem sanctificavit ergo Isai et filios ejus et vocavit eos ad sacrificium
6. cumque ingressi essent vidit Heliab et ait num coram Domino est christus ejus
7. et dixit Dominus ad Samuhel ne respicias vultum ejus neque altitudinem staturæ ejus quoniam abieci eum nec juxta intuitum hominis judico homo enim videt ea quæ parent Dominus autem intuetur cor
8. et vocavit Isai Abinadab et adduxit eum coram Samuhel qui dixit nec hunc elegit Dominus
9. adduxit autem Isai Samma de quo ait etiam hunc non elegit Dominus
10. adduxit itaque Isai septem filios suos coram Samuhel et ait Samuhel ad Isai non elegit Dominus ex istis
11. dixitque Samuhel ad Isai numquid jam conpleti sunt filii qui respondit adhuc reliquus est parvulus et pascit oves et ait Samuhel ad Isai mitte et adduc eum nec enim discumbemus priusquam ille huc venerit
12. misit ergo et adduxit eum erat autem rufus et pulcher aspectu decoraque facie et ait Dominus surge ungue eum ipse est enim
13. tulit igitur Samuhel cornu olei et unxit eum in medio fratrum ejus et directus est spiritus Domini in David a die illa et in reliquum surgensque Samuhel abiit in Ramatha
14. spiritus autem Domini recessit a Saul et exagitabat eum spiritus nequam a Domino
15. dixeruntque servi Saul ad eum ecce spiritus Dei malus exagitat te
16. jubeat dominus noster et servi tui qui coram te sunt quærant hominem scientem psallere cithara ut quando arripuerit te spiritus Dei malus psallat manu sua et levius feras
17. et ait Saul ad servos suos providete mihi aliquem bene psallentem et adducite eum ad me
18. et respondens unus de pueris ait ecce vidi filium Isai Bethleemitem scientem psallere et fortissimum robore et virum bellicosum et prudentem in verbis et virum pulchrum et Dominus est cum eo
19. misit ergo Saul nuntios ad Isai dicens mitte ad me David filium tuum qui est in pascuis
20. tulitque Isai asinum plenum panibus et lagœnam vini et hedum de capris unum et misit per manum David filii sui Saul
21. et venit David ad Saul et stetit coram eo at ille dilexit eum nimis et factus est ejus armiger
22. misitque Saul ad Isai dicens stet David in conspectu meo invenit enim gratiam in oculis meis
23. igitur quandocumque spiritus Dei arripiebat Saul tollebat David citharam et percutiebat manu sua et refocilabatur Saul et levius habebat recedebat enim ab eo spiritus malus
Lábjegyzetek:
16:1 - Isten megparancsolja Sámuelnek, hogy menjen Betlehembe, hogy új királyt kenjen fel Isai fiai közül. Ez a vers jelzi az átmenetet Saulról Dávidra, akit Isten hűséges szíve miatt választott ki (lásd még Zsoltárok 78:70-72 és 1 Sámuel 13:14).
16:6-7 - Amikor Sámuel meglátja Eliábot, azt hiszi, biztosan ő a kiválasztott, de Isten megjavítja azzal, hogy nem a külsőt nézi, hanem a szívet. Ez megerősíti azt az elképzelést, hogy Isten nem külső, hanem lelki tulajdonságok alapján választ (lásd még Példabeszédek 21:2 és Jeremiás 17:10).
16:11-13 - Dávid, Jesse fiai közül a legfiatalabb és látszólag jelentéktelen, felkent királlyá. Ez az esemény rávilágít arra a témára, hogy Isten felmagasztalja a „kicsit”, és előrevetíti Dávid központi szerepét Izrael történelmében (lásd még Zsoltárok 89:19-21 és 1Korinthus 1:27-29).
16:14 - Isten Lelke kivonul Saulból, és egy gonosz lélek kínozza őt. Ez a vers Isten kegyelmének Saultól való eltávolítását és szellemi és szellemi hanyatlásának kezdetét jelképezi (lásd még Bírák 16:20 és Róma 1:28).
16:17-23 - Dávid, akit hárfának választottak, és Sault nyugtatják, a király szolgálatába lép. Ez a gondviselő találkozás Dávid és Saul között azt tükrözi, hogy Isten hogyan használja fel az egyszerű helyzeteket nagyobb céljainak megvalósítására (lásd még 1Sámuel 17:15 és Róma 8:28).
Kapcsolódó versek Liber I Samuelis, 16:
1 Sámuel 16. fejezete bemutatja Dávidot, Izrael leendő királyát. Hogyan néz Isten a külsőségeken túl, amikor vezetőket választ? Ez a lenyűgöző szöveg beszámol Dávid titkos felkenéséről Sámuel által, és arról, hogy Saul zenészként lépett szolgálatába. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint az isteni kiválasztási kritériumok, a vezetésre való felkészülés, valamint a régi és az új közötti kontraszt. 1Sámuel 16. fejezete egy új korszak kezdetét jelenti Izrael történetében. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek megvilágítják e döntő fejezet örök igazságait.
ApCsel 13:22: "Miután elutasította Sault, Dávidot támasztotta királlyá számukra, akiről így vallott: „Dávidot, Isai fiát, a szívem szerinti embert találtam; mindent megtesz, amit akarok." - Ez a vers Dávid felkenésére reflektál az 1Sámuel 16-ban, hangsúlyozva Dávid isteni királyi választását.
1Korinthus 1:27: "De Isten a világ bolondjait választotta ki, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ gyenge dolgait választotta, hogy megszégyenítse az erőseket." - Ez a rész Dávid, a legfiatalabb fiú meglepő választását visszhangozza az 1Sámuel 16-ban.
Zsoltárok 78:70-72: "Kiválasztotta Dávidot, az ő szolgáját, és elvitte őt a juhok aklából; Elhozta a juhok mögül, hogy pásztora legyen Jákóbnak, népének, Izraelnek, az ő örökségének. És tiszta szívvel táplálta őket; ügyes kezekkel vezette őket." - Ez a zsoltár Dávid választására reflektál az 1Sámuel 16-ban, hangsúlyozva alázatos származását és pásztor szerepét.
János 7:24: "Ne csak a látszat alapján ítélj, hanem hozz igazságos ítéleteket." - Jézusnak ez a tanítása összecseng az 1Sámuel 16:7 leckével, ahol Isten arra utasítja Sámuelt, hogy ne a külső alapján ítéljen.
Efézus 5:19: "Zsoltárokkal, himnuszokkal és lelki énekekkel beszélgetve, szívből énekelve és dicsérve az Urat." - Ez a rész felidézi Dávidnak az 1Sámuel 16:23-ban említett zenei képességét, amelyet Saul megnyugtatására használt.
FAQ:
Hogyan választották Dávidot Izrael királyává?
Isten elküldte Sámuelt Isaihoz, hogy kenje fel egyik fiát királlyá. Dávidot, a legfiatalabbat és a pásztort azért választották ki, mert Isten a szívre néz, nem a külsőre. (1Sámuel 16:6-7, 12-13)
Mi történt Saullal Dávid felkenése után?
Az Úr Lelke eltávozott Saultól, és egy gonosz lélek kínozta őt. Szolgáltai, hogy enyhítsék szorongását, elhozták Dávidot, aki hárfán játszott, hogy megnyugtassa. (1Sámuel 16:14-23)
Miért választotta Isten Dávidot a testvérei helyett?
Isten nem a külsőt nézi, hanem a szívet. Bár Eliáb alkalmasnak tűnt, Isten olyan szellemi tulajdonságokat látott Dávidban, amelyek nagy királlyá teszik. (1Sámuel 16:7)
Hogyan szolgált Dávid Saul udvarában?
Dávidot felszólították, hogy hárfán játsszon és nyugtassa Sault. A király fegyverhordozója lett és elnyerte a bizalmát, felkészülve jövőbeli uralkodására. (1Sámuel 16:21-23)
Mennyire fontos Sámuel Dávid felkenése?
Dávid felkenése a királyságra való felkészülésének kezdetét jelentette. Az Úr Lelke szállt rá, és erőt adott neki jövőbeli küldetésére. (1Sámuel 16:13)
