1. ἡσύχασαν δὲ καὶ οἱ τρεῖς φίλοι αὐτοῦ ἔτι ἀντειπεῖν Ιωβ ἦν γὰρ Ιωβ δίκαιος ἐναντίον αὐτῶν
2. ὠργίσθη δὲ Ελιους ὁ τοῦ Βαραχιηλ ὁ Βουζίτης ἐκ τῆς συγγενείας Ραμ τῆς Αυσίτιδος χώρας ὠργίσθη δὲ τῷ Ιωβ σφόδρα διότι ἀπέφηνεν ἑαυτὸν δίκαιον ἐναντίον κυρίου
3. καὶ κατὰ τῶν τριῶν δὲ φίλων ὠργίσθη σφόδρα διότι οὐκ ἠδυνήθησαν ἀποκριθῆναι ἀντίθετα Ιωβ καὶ ἔθεντο αὐτὸν εἶναι ἀσεβῆ
4. Ελιους δὲ ὑπέμεινεν δοῦναι ἀπόκρισιν Ιωβ ὅτι πρεσβύτεροι αὐτοῦ εἰσιν ἡμέραις
5. καὶ εἶδεν Ελιους ὅτι οὐκ ἔστιν ἀπόκρισις ἐν στόματι τῶν τριῶν ἀνδρῶν καὶ ἐθυμώθη ὀργὴ αὐτοῦ
6. ὑπολαβὼν δὲ Ελιους ὁ τοῦ Βαραχιηλ ὁ Βουζίτης εἶπεν νεώτερος μέν εἰμι τῷ χρόνῳ ὑμεῖς δέ ἐστε πρεσβύτεροι διὸ ἡσύχασα φοβηθεὶς τοῦ ὑμῖν ἀναγγεῖλαι τὴν ἐμαυτοῦ ἐπιστήμην
7. εἶπα δὲ ὅτι ὁ χρόνος ἐστὶν ὁ λαλῶν ἐν πολλοῖς δὲ ἔτεσιν οἴδασιν σοφίαν
8. ἀλλὰ πνεῦμά ἐστιν ἐν βροτοῖς πνοὴ δὲ παντοκράτορός ἐστιν ἡ διδάσκουσα
9. οὐχ οἱ πολυχρόνιοί εἰσιν σοφοί οὐδ’ οἱ γέροντες οἴδασιν κρίμα
10. διὸ εἶπα ἀκούσατέ μου καὶ ἀναγγελῶ ὑμῖν ἃ οἶδα
11. ἐνωτίζεσθέ μου τὰ ῥήματα ἐρῶ γὰρ ὑμῶν ἀκουόντων ἄχρι οὗ ἐτάσητε λόγους
12. καὶ μέχρι ὑμῶν συνήσω καὶ ἰδοὺ οὐκ ἦν τῷ Ιωβ ἐλέγχων ἀνταποκρινόμενος ῥήματα αὐτοῦ ἐξ ὑμῶν
13. ἵνα μὴ εἴπητε εὕρομεν σοφίαν κυρίῳ προσθέμενοι
14. ἀνθρώπῳ δὲ ἐπετρέψατε λαλῆσαι τοιαῦτα ῥήματα
15. ἐπτοήθησαν οὐκ ἀπεκρίθησαν ἔτι ἐπαλαίωσαν ἐξ αὐτῶν λόγους
16. ὑπέμεινα οὐ γὰρ ἐλάλησαν ὅτι ἔστησαν οὐκ ἀπεκρίθησαν
17. ὑπολαβὼν δὲ Ελιους λέγει
18. πάλιν λαλήσω πλήρης γάρ εἰμι ῥημάτων ὀλέκει γάρ με τὸ πνεῦμα τῆς γαστρός
19. ἡ δὲ γαστήρ μου ὥσπερ ἀσκὸς γλεύκους ζέων δεδεμένος ἢ ὥσπερ φυσητὴρ χαλκέως ἐρρηγώς
20. λαλήσω ἵνα ἀναπαύσωμαι ἀνοίξας τὰ χείλη
21. ἄνθρωπον γὰρ οὐ μὴ αἰσχυνθῶ ἀλλὰ μὴν οὐδὲ βροτὸν οὐ μὴ ἐντραπῶ
22. οὐ γὰρ ἐπίσταμαι θαυμάσαι πρόσωπον εἰ δὲ μή καὶ ἐμὲ σῆτες ἔδονται
Lábjegyzetek:
32:1-5 - Elihu, az új beszélgetőtárs megjegyzi, hogy Jób három barátja nem válaszolt megfelelően Jóbnak, bevezetve azt az elképzelést, hogy a bölcsesség Istentől származik. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy az isteni igazságot keressük ahelyett, hogy kizárólag az emberi bölcsességre hagyatkoznánk (lásd még Jakab 1:5 és 1 Korinthus 1:25).
32:6-9 - Elihu kijelenti, hogy az életkor nem garantálja a bölcsességet, és arra utal, hogy az igazi megértés Isten szelleméből fakad. Ez a kijelentés hangsúlyozza, hogy a bölcsesség isteni ajándék, és bárki számára feltárható, kortól függetlenül (lásd még Zsolt 119:100 és Példabeszédek 2:6).
32:10-14 - Elihu beszédre készül, és kijelenti, hogy nem fogja Jób barátai szavait utánozni, hangsúlyozva a hitelesség fontosságát a kommunikációban. A lelki megbeszélések őszintesége alapvető a hitben való növekedéshez (lásd még Efézus 4:15 és 1Péter 3:15).
32:15-22 - Elihu felháborodását fejezi ki barátai nem megfelelő reakciója és Jób hallgatása miatt, hangsúlyozva az őszinte és tiszteletteljes párbeszéd szükségességét. Ez rávilágít az építő párbeszéd fontosságára az interperszonális kapcsolatokban (lásd még Példabeszédek 18:13 és Jakab 1:19-20).
32:23-33 - Elihu hangsúlyozza, hogy hajlandó beszélni, hogy megértést és megvilágosodást hozzon, rámutatva arra, hogy meg kell hallgatni és bölcsen beszélni. Az alázatosság és a tanulási hajlandóság elengedhetetlen a hit útjának során (lásd még Példabeszédek 12:15 és Példabeszédek 19:20).
Kapcsolódó versek Jó, 32:
A Jób 32. fejezete bevezeti Elihut a beszélgetésbe. Miért döntött úgy ez a fiatalember, hogy megszólal? A szöveg bemutatja Elihut, aki elégedetlen Jób barátai válaszaival és Jób önvédelmével, úgy dönt, hogy felvázolja nézőpontját. A fejezet olyan témákkal foglalkozik, mint az ifjúság bölcsessége, a beszéd előtti hallgatás fontossága és az isteni sugalmazás. A Jób 32. fejezete új szakaszt jelent a Jób szenvedéseiről folytatott vitában. Gondoljunk végig öt bibliai részt, amelyek ennek az átmeneti fejezetnek az innovatív témáihoz kapcsolódnak.
Példabeszédek 18:17: "Úgy tűnik, annak van igaza, aki először előadja az ügyét, egészen addig, amíg valaki más nem jön, és megkérdezi." - Ez a közmondás a Jób 32 helyzetét tükrözi, ahol úgy tűnik, Elihu mind Jóbot, mind három barátját kérdőjelezi meg.
Jakab 1:19: "Szeretett testvéreim, tartsátok észben ezt: legyetek gyorsak a meghallgatásra, lassúak a beszédre és lassúak a haragra." - Ez a tanács ellentétben áll Elihu hozzáállásával a Jób 32:18-20-ban, ahol kifejezi sürgető beszédét.
1Korinthus 1:26-29: "Testvéreim, gondoljatok arra, mik voltatok, amikor elhívtak. Kevesen voltak emberi mércével mérve bölcsek; kevesen voltak erősek; kevesen voltak nemesi származásúak. De Isten a világ bolondjait választotta ki, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ gyenge dolgait választotta, hogy megszégyenítse az erőseket. Kiválasztotta a világ jelentéktelen dolgait, a megvetetteket és a semmiségeket, hogy a semmibe hozza a semmit, hogy senki ne dicsekedhessen előtte." - Ez a rész Elihu érvelését tükrözi a Jób 32:6-9-ben, miszerint a bölcsesség nem kizárólag az idősekre vonatkozik.
Prédikátor 9:17: "A bölcsek csendben hallott szavai jobbak, mint a bolondok közt uralkodók kiáltásai." - Ez a vers ellentétben áll Elihu türelmetlen hozzáállásával a Jób 32-ben, de tükrözheti Jób barátai hallgatásával kapcsolatos kritikáját is.
1Péter 5:5: "Ugyanígy, fiatalok, engedelmeskedjetek az idősebbeknek. Legyetek alázatosak egymás iránt, mert 'Isten a kevélyekkel szemben áll, de az alázatosoknak kegyelmet ad.'" - Ez a vers érdekes kontrasztot kínál Elihu magatartásához a Jób 32-ben, ahol fiatal lévén kiáll, hogy kijavítsa véneit.
FAQ:
Ki az Elihu, és miért avatkozik bele a beszélgetésbe?
Elihu egy fiatal férfi, akit felháborítottak a Jóbot ért vádak, és hogy barátai képtelenek megcáfolni őt. (Jób 32:2-5)
Miért várt Elihu a beszéddel?
Tiszteletben tartotta mások korát, az idősebbektől több bölcsességet várt el, de látta, hogy kudarcot vallottak. (Jób 32:6-7)
Hogyan igazolja Elihu beszédjogát?
Azzal érvel, hogy a bölcsesség Istentől származik, és nem csak az életkorból, ezért úgy érzi, felhatalmazást kap arra, hogy beszéljen. (Jób 32:8-10)
Mi a fő kritikája Elihunak Jób barátaival szemben?
Azzal vádolja őket, hogy nincsenek meggyőző válaszaik, és szilárd bizonyítékok nélkül ítélik el Jóbot. (Jób 32:11-13)
Mit érez Elihu, amikor végre kifejti a véleményét?
Azt mondja, tele van szavakkal, mint egy kipattanni készülő borostömlő, és úgy érzi, beszélnie kell. (Jób 32:17-20)
