Salmos, 40

1. Ao mestre de canto. Salmo de Davi.*

1. (A karvezetõnek - Dávid zsoltára.)

2. Feliz quem se lembra do necessitado e do pobre, porque no dia da desgraça o Senhor o salvará.

2. Bíztam, az Úrban bizakodtam, s õ lehajolt hozzám és meghallgatta kiáltásomat.

3. O Senhor há de guardá-lo e o conservará vivo, há de torná-lo feliz na terra e não o abandonará à mercê de seus inimigos.

3. Kiszabadított a sírgödörbõl, ki az iszapból és mocsárból. Sziklára állította lábamat, és megszilárdította léptemet.

4. O Senhor o assistirá no leito de dores, e na sua doença o reconfortará.

4. Ajkamra új éneket adott, Istenünk magasztalására. Sokan látják majd és megremegnek, s eltelnek az Úr iránt bizalommal.

5. Quanto a mim, eu vos digo: “Piedade para mim, Senhor; sarai-me, porque pequei contra vós”.

5. Boldog az ember, aki reményét az Úrba veti, aki a bálványok szolgáit nem követi, sem azokat, akik csalfa ámításnak élnek.

6. Meus inimigos falam de mim maldizendo: “Quando há de morrer e se extinguir o seu nome?”.

6. Mennyi csodát tettél, Uram, és Istenem, a rólunk való gondban hozzád senki nem mérhetõ! ha elmondani vagy hirdetni próbálnám, felsorolni sem gyõzném.

7. Se alguém me vem visitar, fala hipocritamente. Seu coração recolhe calúnias e, saindo fora, se apressa em divulgá-las.

7. Te nem kívánsz véres vagy ételáldozatot, de megnyitottad fülem a hallásra. Nem követelsz égõ- és engesztelõ áldozatot,

8. Todos os que me odeiam murmuram contra mim, e só procuram fazer-me mal.

8. így szólok hát hozzád: Lásd, itt vagyok! A könyvtekercsben rólam írták,

9. “Um mal mortal – dizem eles – o atingiu; ei-lo deitado, para não mais se levantar.”

9. hogy teljesítsem akaratod. Parancsod, Istenem, örömmel tölti el szívemet.

10. Até o próprio amigo em que eu confiava, que partilhava do meu pão, levantou contra mim o calcanhar.*

10. Az Úr igazságát hirdetem a nagy közösségben. Nézd, ajkam nem hallgatott, Uram, te ezt tudod.

11. Ao menos vós, Senhor, tende piedade de mim; erguei-me, para eu lhes dar a paga que merecem.

11. Nem rejtettem el szívembe igaz tetteidet, magasztaltam hûségedet és segítségedet. Kegyelmedrõl nem hallgattam, a nagy közösség elõtt hûségedet nem titkoltam.

12. Nisso verei que me sois favorável, se meu inimigo não triunfar de mim.

12. Ne tagadd meg tõlem, Uram, irgalmadat, kegyelmed és hûséged mindig oltalmazzon!

13. Vós, porém, me conservareis incólume, e na vossa presença me poreis para sempre.

13. Tömérdek nyomorúság fojtogat, tenger bûnöm elborított, már nem is látok. Több van belõlük, mint fejemen a haj, és erõm is cserbenhagyott.

14. Bendito seja o Senhor, Deus de Israel, de eternidade em eternidade! Assim seja! Assim seja!*

14. Irgalmadban ments meg, Uram, Uram, siess segítségemre!

15.

15. Piruljanak és szégyenkezzenek, akik életemre törnek, hogy tönkretegyenek. Szégyent vallva hátráljanak, akik örülnek bajomnak.

16.

16. Dermedjenek kõvé szégyenükben, akik gúnyolnak: "Jól van így!"

17.

17. Ujjongjanak és örüljenek benned mind, akik hûségesen keresnek, és hirdessék mindig: Hatalmas az Úr! Mind, akik várják üdvösségedet.

18.

18. De én nyomorult és szegény vagyok. Uram, siess segítségemre! Te vagy gyámolom és szabadítóm, ne késlekedj tovább, Istenem!