1. Józsue, Nun fia, Sittimbõl titokban két hírszerzõt küldött elõre ezzel a megbízatással: "Menjetek, fürkésszétek ki Jerikó földjét!" Elõre mentek, s egy Rácháb nevû rossz hírû nõ házába tértek be, aztán nyugalomra tértek.

2. Jerikó királyának nyomban jelentették: "Izrael fiai közül emberek érkeztek éjszakára, az országot kikémlelni."

3. Jerikó királya erre üzent Ráchábnak: "Add ki azokat az embereket, akik hozzád érkeztek s házadba betértek, mert azért jöttek, hogy az egész országot kikémleljék."

4. De az asszony fogta és elrejtette a két embert. Így válaszolt: "Valóban, ezek az emberek betértek hozzám, de nem tudtam, honnan valók.

5. Amikor a sötétség beálltával be akarták zárni a város kapuit, kimentek. Nem tudom, hova mentek. De vegyétek gyorsan üldözõbe, s talán még utoléritek õket!"

6. Közben fölvitte a tetõre, s ott a kupacokba rakott lenszár alá rejtette õket.

7. A király emberei a Jordán irányában a gázlóig üldözték õket, a kaput pedig, mihelyt kivonultak, akik üldözõbe vették õket, bezárták.

8. Mielõtt még nyugalomra tértek volna, Rácháb fölment hozzájuk a tetõre.

9. Így beszélt: "Tudom, hogy az Úr nektek adta ezt a földet. Félelem fogott el bennünket tõletek, s az ország lakóit közeledéstekre mind hatalmába kerítette a rémület.

10. Mert tudomásunkra jutott, hogy Egyiptomból való kivonulástok idején az Úr kiszárította elõttetek a Sás-tengert, meg hogy mit tettetek az amoriták két királyával, Szichonnal és Oggal, a Jordánon túl: betöltöttétek rajtuk az átkot.

11. Amikor meghallottuk, elhagyott a bátorságunk, és senki sem mert többé nektek ellenállni. Mert az Úr, a ti Istenetek, Isten fönn az égben éppen úgy, mint lenn a földön.

12. Most hát esküdjetek meg nekem az Úrra, amint én könyörületes voltam irántatok, ti is megkönyörültök atyám házán, s adjatok erre valami megbízható jelet;

13. hagyjátok életben apámat és anyámat, bátyáimat és nõvéreimet és mindazokat, akik hozzájuk tartoznak, kíméljetek meg bennünket a haláltól."

14. A hírszerzõk azt válaszolták: "Inkább magunk haljunk meg helyettetek! De ne áruljátok el egyezségünket! Ha az Úr nekünk adja az országot, könyörületesek és hûségesek leszünk hozzád."

15. Rácháb egy kötélen leengedte õket az ablakból, háza ugyanis a város falánál állt, a város fala mellett lakott.

16. S így szólt hozzájuk: "Menjetek a hegyekbe, akkor kikerülitek azokat, akik üldözõbe vettek benneteket. Ott rejtõzzetek el három napig, üldözõitek visszatértéig, azután menjetek utatokra."

17. Az emberek azt felelték neki: "Az esküt, amit tétettél velünk, ezzel a föltétellel vagyunk kötelesek megtartani:

18. Ha megérkezünk az országba, nézd, mutasd ezt a jelet: Kösd ezt a piros fonálból font zsinórt arra az ablakra, amelyen leengedtél bennünket, s gyûjtsd össze házadban apádat, anyádat, bátyáidat és egész családodat.

19. Aki házad ajtaján kilép, annak hulljon a vére vissza a fejére, mi ártatlanok vagyunk benne. Hanem azoknak a vére, akik házadban lesznek, hulljon a mi fejünkre, ha valaki kezet emel rájuk.

20. De ha elárulnál minket, nem köt az eskü, melyet neked tettünk."

21. Erre így válaszolt: "Úgy legyen, ahogy mondtátok." Ezzel útra bocsátotta õket, s õk eltávoztak. Akkor az ablakra kötötte a piros zsinórt.

22. Elmentek és a hegyekbe értek. Ott maradtak három napig, míg az üldözésükre küldött emberek vissza nem tértek. Ezek az egész utat végigfürkészték, de nem találták õket.

23. Aztán a két ember újra lejött a hegyekbõl, átkelt a Jordánon és Józsuéhoz, Nun fiához ment. Mindent elbeszéltek neki, ami történt.

24. Így szóltak Józsuéhoz: "Az Úr az egész országot kezünkre adta. Már most retteg tõlünk az ország minden lakója."





“Você deve ter sempre prudência e amor. A prudência tem olhos; o amor tem pernas. O amor, como tem pernas, gostaria de correr a Deus. Mas seu impulso de deslanchar na direção dEle é cego e, algumas vezes, pode tropeçar se não for guiado pela prudência, que tem olhos.” São Padre Pio de Pietrelcina