Provérbios, 31

1. Palavras de Lamuel, rei de Massa, que lhe foram ensinadas por sua mãe:

1. Lamuelnek, Massza királyának szavai, amelyekkel az anyja oktatta:

2. Meu filho, filho de minhas entranhas, que te direi eu? Não, ó filho de meus votos!

2. Mi van veled, fiam, méhemnek magzata, fogadalmam fia?

3. Não dês teu vigor às mulheres e teu caminho àquelas que perdem os reis.

3. Erõdet ne add az asszonyoknak, sem részedet a királyok megbuktatóinak.

4. Não é próprio dos reis, Lamuel, não convém aos reis beber vinho, nem aos príncipes dar-se aos licores,

4. Nem illik a királyhoz, Lamuel, nem illik a királyhoz bort inni, sem a fejedelemhez erõs italra vágyni.

5. para que, bebendo, eles não esqueçam a lei e não desconheçam o direito de todos os infelizes.

5. Aki iszik, megfeledkezik a törvényrõl, és megcsorbítja az elnyomottak jogát.

6. Dai a bebida forte àquele que desfalece e o vinho àquele que tem amargura no coração:

6. A kétségbeesõ kapjon erõs italt, és a bort az elkeseredettnek adjátok.

7. que ele beba e esquecerá sua miséria e já não se lembrará de suas mágoas.

7. Hadd igyék, aztán felejtse nyomorát, és ne gondoljon többé a kínjaira.

8. Abre tua boca a favor do mundo, pela causa de todos os abandonados;

8. Nyisd ki a szádat ahelyett, aki néma, a gyámoltalanok ügye védelmében.

9. abre tua boca para pronunciar sentenças justas, faze justiça ao aflito e ao indigente.

9. Nyisd ki a szádat és dönts igazságosan, szerezz érvényt a szegény s elnyomott igazának!

10. Uma mulher virtuosa, quem pode encontrá-la? Superior ao das pérolas é o seu valor.

10. Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja.

11. Confia nela o coração de seu marido, e jamais lhe faltará coisa alguma.

11. Férje (egész) szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele.

12. Ela lhe proporciona o bem, nunca o mal, em todos os dias de sua vida.

12. Mindig a javára van, sose a kárára, életének minden napján.

13. Ela procura lã e linho e trabalha com mão alegre.

13. Elõteremti a gyapjút és a kendert, és mindent beszerez, ügyes kézzel.

14. Semelhante ao navio do mercador, manda vir seus víveres de longe.

14. Olyan, mint a kalmárok hajója: messze földrõl szállítja az élelmet.

15. Levanta-se, ainda de noite, distribui a comida à sua casa e a tarefa às suas servas.*

15. Bár még éjszaka van, már fölkel, és ellátja a háza népét eledellel, szolgálólányait egy egész napra valóval.

16. Ela encontra uma terra, adquire-a. Planta uma vinha com o ganho de suas mãos.

16. Szántóföld után néz és meg is szerzi, szõlõt telepít a keze munkájából.

17. Cinge os rins de fortaleza, revigora seus braços.

17. Jól körülköti derekát az övével, és nekifeszíti karját a munkának.

18. Alegra-se com o seu lucro, e sua lâmpada não se apaga durante a noite.

18. Tudja, hogy jó hasznot hajt, éjnek idején sem alszik ki lámpája.

19. Põe a mão na roca, seus dedos manejam o fuso.

19. Kinyújtja a karját a guzsaly után, és a kezével megfogja az orsót.

20. Estende os braços ao infeliz e abre a mão ao indigente.

20. Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé, a szûkölködõnek meg a karját nyújtja.

21. Ela não teme a neve em sua casa, porque toda a sua família tem vestes duplas.

21. Nem kell féltenie háza népét a hótól: egész háza népét ellátta kettõs ruhával,

22. Faz para si cobertas: suas vestes são de linho fino e de púrpura.

22. és takarókat is csinált magának. Ruhája bársonyos len és bíbor gyapjú.

23. Seu marido é considerado nas portas da cidade, quando se senta com os anciãos da terra.

23. Férjét a kapuknál igen nagyra tartják, hogyha tanácsban ül az ország véneivel.

24. Tece linho e o vende, fornece cintos ao mercador.

24. Ingeket is készít és eladja õket, öveket is árul a kereskedõnek.

25. Fortaleza e graça lhe servem de ornamentos; ri-se do dia de amanhã.

25. Az erõ érzete veszi körül, vidáman néz a jövendõ elé.

26. Abre a boca com sabedoria, amáveis instruções surgem de sua língua.

26. Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás (árad) a nyelvérõl.

27. Vigia o andamento de sua casa e não come o pão da ociosidade.

27. Szemmel tartja háza népének munkáját, a tétlen lustaság nem kenyere.

28. Seus filhos se levantam para proclamá-la bem-aventurada e seu marido para elogiá-la.

28. Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik, a férje is fölkel és így dicséri:

29. “Muitas mulheres demonstram vigor, mas tu excedes a todas.”

29. "Sok asszony megmutatta, milyen derék, de te felülmúlod õket, mind valamennyit!"

30. A graça é falaz e a beleza é vã; a mulher inteligente é a que se deve louvar.*

30. Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó, de az okos asszonynak kijár a dicséret.

31. Dai-lhe o fruto de suas mãos e que suas obras a louvem nas portas da cidade.

31. Magasztaljátok keze munkájáért, a városkapuknál dicsérjék tetteit!