Tesszalonikaiaknak írt I. levél, 3

1. Már nem bírtuk tovább, elhatároztuk hát, hogy inkább egyedül maradunk Athénban,

2. s testvérünket és Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten szolgáját, Timóteust elküldtük hozzátok, hogy megerõsítsen benneteket hitetekben, és bátorítson,

3. nehogy valaki is megtántorodjék ezeknek az üldöztetéseknek közepette. Hiszen tudjátok, hogy ez rendeltetésünk.

4. Már amikor körötökben voltunk, megmondtuk nektek elõre, hogy megpróbáltatás vár ránk.

5. Így is történt, amint tudjátok. Épp ezért nem bírtam már tovább, elküldtem hozzátok, hogy hírt halljak hitetekrõl: Vajon a kísértõ nem szedett-e rá benneteket, és fáradságunk nem veszett-e kárba?

6. Timóteus éppen most tért vissza tõletek, és jó hírt hozott nekünk hitetek, szeretetetek felõl, és arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sõt szeretnétek látni minket, mint ahogy mi is titeket.

7. A hitetek minden bajunkban és szenvedésünkben megvigasztalt minket, testvérek,

8. s újjáéledünk, ha kitartotok az Úrban.

9. Hogyan is róhatnánk le hálánkat az Istennek azért a nagy örömért, amelyet általatok nyertünk az Isten színe elõtt?

10. Buzgón imádkozunk éjjel-nappal, hogy újra láthassunk benneteket személyesen, és pótolhassuk hitetek hiányait.

11. Isten, a mi Atyánk és Urunk, Jézus (Krisztus) vezesse hozzátok utunkat!

12. Titeket meg gyarapítson és gazdagítson az Úr szeretetben egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket!

13. Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi Urunk, Jézus majd eljön, összes szentjének kíséretében!