aaaaa

1. Ekkor farizeusok és írástudók keresték fel Jézust Jeruzsálembõl, és megkérdezték:

2. "Miért térnek el tanítványaid az õsök hagyományaitól? Evés elõtt ugyanis nem mossák meg a kezüket."

3. Így felelt nekik: "Hát ti miért szegitek meg Isten parancsát hagyományotok kedvéért?

4. Azt mondta az Isten: Tiszteld apádat és anyádat, és: Aki apját vagy anyját gyalázza, halállal lakoljon!

5. Ti viszont ezt tanítjátok: Annak, aki azt mondja apjának vagy anyjának, hogy amivel segíthetnék rajtad, az áldozati ajándék -,

6. nem kell segítenie többé apját és anyját. Ezzel hagyományotok kedvéért kijátsszátok az Isten parancsát.

7. Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás:

8. Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tõlem.

9. Hamisan tisztelnek, tanításuk csak emberi parancs."

10. Akkor odahívta magához a népet, és így szólt hozzájuk: "Figyeljetek ide és értsétek meg!

11. Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert."

12. Erre odamentek hozzá tanítványai, és megkérdezték: "Tudsz róla, hogy a farizeusok e szavak hallatára megbotránkoztak?"

13. Így válaszolt nekik: "Tövestül kitépnek minden növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett.

14. Hagyjátok õket! Vakoknak vak vezetõi! De ha vak vezet világtalant, mind a kettõ gödörbe esik."

15. Péter megkérte: "Magyarázd meg nekünk ezt a példabeszédet!"

16. "Még mindig nem értitek ti sem? - kérdezte.

17. Nem értitek, hogy ami a szájba kerül, a gyomorba jut, onnan meg a félreesõ helyre?

18. Az ellenben, ami elhagyja a szájat, a szívbõl származik, s ez az, ami beszennyezi az embert.

19. A szívbõl törnek elõ a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás.

20. Ezek szennyezik be az embert. Az, hogy mosatlan kézzel eszik, nem szennyezi be az embert."

21. Onnét továbbmenve, Jézus Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza.

22. Ott a környékrõl közeledett egy kánaáni asszony és hangosan kérte: "Könyörülj rajtam, Uram, Dávidnak fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek."

23. De õ szóra sem méltatta. Erre odamentek hozzá tanítványai és kérték: "Teljesítsd kérését, hisz kiabál utánunk."

24. Ezt felelte: "Küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól."

25. Ám az asszony odajött, és e szavakkal borult le elõtte: "Uram, segíts rajtam!"

26. De visszautasította: "Nem helyes elvenni a gyerekektõl a kenyeret, s odadobni a kiskutyáknak."

27. Az asszony ellentmondott: "Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a maradékból, amely lekerül uruk asztaláról."

28. Erre így szólt Jézus: "Asszony, nagy a hited. Legyen hát akaratod szerint." Még abban az órában meggyógyult a leánya.

29. Jézus ezután eltávozott innét, és a Galileai-tóhoz ment. Fölment a hegyre és leült.

30. Nagy tömeg járult hozzá, magukkal vitték a sántákat, bénákat, vakokat, némákat és a más betegeket, s letették õket a lába elé. Mind meggyógyította õket.

31. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult és dicsõítette Izrael Istenét.

32. Jézus ekkor összehívta tanítványait, s így szólt hozzájuk: "Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Nem akarom étlen elküldeni õket, nehogy kidõljenek az úton."

33. A tanítványok megjegyezték: "Honnan szerezzünk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget jóllakassunk?"

34. Jézus megkérdezte tõlük: "Hány kenyeretek van?" "Hét - felelték -, és néhány apró halunk."

35. Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre.

36. Aztán fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, tanítványai pedig a népnek.

37. Mindnyájan ettek és jól is laktak, s a kenyérbõl még hét kosár maradékot összeszedtek.

38. Akik ettek, voltak vagy négyezren férfiak, az asszonyokat és a gyerekeket nem számítva.

39. Amikor a tömeget elbocsátotta, bárkába szállt, és Magadán környékére ment.




“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.”(Pe Pio) São Padre Pio de Pietrelcina