1. Egyik nap Jézus kiment a házból és leült a tó partján.

2. Nagy tömeg gyûlt köréje, ezért beszállt egy bárkába és leült, a tömeg pedig a parton maradt.

3. Ekkor példabeszédekben sok mindenre tanította õket, mondván: "Íme, kiment a magvetõ vetni.

4. Amint vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az égi madarak és fölcsipegették.

5. Más mag köves talajba hullott, ahol nem volt neki elég föld. Gyorsan kikelt, mert nem volt mélyen a földben.

6. Amikor azonban forrón tûzött a nap, elszáradt, mert nem volt gyökere.

7. Ismét más szúrós bogáncsok közé esett. Amikor a bogáncsok felnõttek, elfojtották.

8. A többi jó földbe hullott s termést hozott, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik meg harmincszorosat.

9. Akinek füle van, hallja meg!"

10. Ekkor odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: "Miért beszélsz nekik példabeszédekben?"

11. "Nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait - felelte -, de nekik nem.

12. Akinek van, annak még adnak, hogy bõségesen legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.

13. Azért beszélek nekik példabeszédekben, mert van ugyan szemük, de nem látnak, van ugyan fülük, de nem hallanak.

14. Beteljesedett rajtuk Izajás próféta jövendölése, mely így szól: Hallván hallotok, de nem értetek, nézvén néztek, de nem láttok.

15. Megkérgesedett e népnek a szíve. Nehezen hallanak a fülükre, a szemüket meg behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, s szívükkel ne értsenek, nehogy bûnbánatot tartsanak, és meggyógyítsam õket.

16. A ti szemetek boldog, mert lát, s a fületek is az, mert hall.

17. Bizony mondom nektek, sok próféta és sok igaz ember kívánta látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.

18. Ti tehát halljátok a magvetõrõl szóló példabeszédet!

19. Aki hallgatja az országról szóló tanítást, de nem érti meg, ahhoz eljön a gonosz és elrabolja, amit a szívébe vetettek. Ez az, ami az útszélre esett.

20. A köves talajba hullott ellenben az, aki meghallgatja a tanítást és szívesen be is fogadja,

21. de az nem ver benne gyökeret, mert csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar megbotránkozik.

22. A szúrós bogáncs közé hullott pedig az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka gazdagság elfojtja a tanítást, úgyhogy nem hoz termést.

23. Végül a jó földbe hullott az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, s jó termést is hoz, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat."

24. Más példabeszédet is mondott: "A mennyek országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a földjébe.

25. Amikor szolgái aludtak, jött az ellensége, és konkolyt szórt a búza közé, aztán elment.

26. A vetés szárba szökött és kalászt hányt, de a konkoly is felütötte a fejét.

27. A szolgák elmentek a gazdához és megkérdezték: Uram, ugye jó magot vetettél földedbe? Honnét került hát bele a konkoly?

28. Az így válaszolt: Ellenséges ember mûve. A szolgák tovább kérdezték: Akarod, hogy elmenjünk és kigyomláljuk?

29. Nem - válaszolta -, nehogy a konkolyt gyomlálva vele együtt a búzát is kitépjétek!

30. Hagyjatok, hadd nõjön mind a kettõ az aratásig! Aratáskor majd szólok az aratóknak: Elõbb a konkolyt szedjétek össze, kössétek kévébe és égessétek el, a búzát pedig gyûjtsétek csûrömbe!"

31. Egy másik példabeszédet is mondott nekik: "A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda és elvetett földjében.

32. Ez kisebb minden más magnál, amikor azonban felnõ, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai, s fészket raknak ágai között."

33. Ismét más példabeszédet mondott: "A mennyek országa hasonlít a kovászhoz, amelyet fogott az asszony, belekeverte három mérõ lisztbe, s az egész megkelt tõle."

34. Ezeket mind példabeszédekben mondta el Jézus a népnek, s példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk.

35. Így beteljesedett a próféta szava, mely így szólt: Példabeszédre nyitom ajkam, hirdetem, ami a világ teremtésétõl fogva el volt rejtve.

36. Akkor elbocsátotta a népet, s bement a házba. Odamentek hozzá tanítványai, és kérték: "Magyarázd meg nekünk a szántóföldrõl és a konkolyról szóló példabeszédedet!"

37. Így magyarázta meg nekik: "Aki a jó magot veti, az az Emberfia.

38. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fia, a konkoly pedig a gonoszság fia.

39. Az ellenség, aki veti, a sátán. Az aratás a világ vége, az aratók az angyalok.

40. Ahogy a konkolyt összeszedik és tûzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is.

41. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjenek össze országában minden botrányt és minden törvényszegõt.

42. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás és fogcsikorgatás lesz.

43. Akkor az igazak ragyogni fognak, mint a nap Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg!

44. "A mennyek országa hasonlít a szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet.

45. A mennyek országa hasonlít a kereskedõhöz is, aki igazgyöngyöt keresett.

46. Amikor egy nagyon értékeset talált, fogta magát, eladta mindenét, amije csak volt és megvette.

47. Végül hasonlít a mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely mindenféle halat összefog.

48. Amikor megtelik, partra húzzák, nekiülnek, és a javát edényekbe válogatják, a hitványát pedig kiszórják.

49. Így lesz a világ végén is: elmennek az angyalok, aztán kiválogatják a gonoszokat az igazak közül,

50. és tüzes kemencébe vetik õket. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz."

51. "Megértettétek mindezeket?" "Igen" - felelték.

52. Erre így folytatta: "Minden írástudó, aki jártas a mennyek országának tanításában, hasonlít a házigazdához, aki kincseibõl újat és régit hoz elõ."

53. Amikor ezeket a példabeszédeket elmondta, Jézus eltávozott onnan.

54. Visszament városába, és az ottaniakat tanította a zsinagógákban. Azok csodálkozva kérdezgették: "Honnan van ennek a bölcsessége és a csodatevõ ereje?

55. Nem az ácsnak a fia? Nem Mária az anyja, nem Jakab, József, Simon és Júdás a testvérei?

56. S nõvérei nem mind itt élnek köztünk? Honnét vette hát mindezeket?"

57. És megbotránkoztak rajta. Jézus erre megjegyezte: "A prófétának csak a saját hazájában és házában nincs becsülete."

58. Hitetlenségük miatt ott több csodát nem is tett.



Livros sugeridos


“Quanto maiores forem os dons, maior deve ser sua humildade, lembrando de que tudo lhe foi dado como empréstimo.”(Pe Pio) São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.