1. Nézzétek, szememmel ezt én mind láttam, fülemmel hallottam és jól megjegyeztem.

2. Amiket ti tudtok, azt mind tudom én. Nem állok semmiben hátrább, mint ti álltok.

3. De mégis beszélni szeretnék a Mindenhatóval, vitába szeretnék szállni az Istennel.

4. Ti csupán hazug képmutatók vagytok, orvosok egy szálig, akik mit sem érnek.

5. De ha legalább hallgatni tudnátok, hogyha hallgatnátok, bölcsebbek volnátok.

6. Kérlek, hallgassátok meg a panaszaim, figyeljetek ajkam pörlekedésére.

7. Hamis beszédekkel mentitek az Istent, tán még hazudnátok is a védelmére.

8. Pártjára akartok talán bizony állni, Isten ügyvédjei szeretnétek lenni?

9. Jól vizsgáznátok-e, ha levizsgáztatna? Becsapnátok õt is, mint az embereket?

10. Kemény feddésben részesít titeket, hogyha titkos módon a személyt nézitek.

11. Magas méltósága nem riaszt titeket? Nem támad bennetek láttán aggodalom?

12. Mondásaitokat csak hamuba írják, védõsáncaitok agyagból épülnek.

13. Legyetek most csendben, hadd beszéljek! Aztán jöjjön, aminek jönnie kell!

14. Húsomat fogam közt magam fogom vinni, s a kezembe veszem életemnek sorsát.

15. Öljön hát meg! Úgy sincs semmi reménységem. De hogy utam igaz, azt kimutatom!

16. Hisz már ez maga is mentségemre szolgál, mert a bûnös nem mer színe elé lépni.

17. Figyeljetek tehát szavamra pontosan! Amit mondok, az hatoljon fületekbe!

18. Lám, készen állok az ítéletre, és nagyon jól tudom, hogy igazam van.

19. Ki az, aki velem perbe akar szállni? Kész vagyok hallgatni, akár meg is halni.

20. Két dologtól szeretném, hogyha megkímélnél, akkor nem bújok el a színed elõl.

21. Az egyik, hogy vedd le rólam a kezedet, ne kelljen elõtted félelemben élnem.

22. Aztán szólíts, és én megfelelek neked, de én szóljak elõbb, s te csak választ adj.

23. Mekkorák lehetnek bûneim, hibáim? Fedd fel adósságom s minden gonosztettem!

24. Miért rejted el arcodat elõlem, miért veszel olybá, mint ellenségedet?

25. Hulló falevelet akarsz ijesztgetni, kiszáradt pozdorját üldözõbe venni?

26. Keserû dolgokat írsz elõ számomra, ifjú botlásaim írod rovásomra.

27. Te zártad a lábam kalodába, minden utamat szemmel tartod, és vonást húzol a lábam körül.

28. Mint a pudvás fa, szétesik életem, mint a ruhadarab, amit molyok rágnak.





“Diante de Deus ajoelhe-se sempre.” São Padre Pio de Pietrelcina