1. Ezt mondja az Úr: Íme, pusztító szelet támasztok Leb-Kamai ellen;

2. és gabonaszórókat küldök Babilonba, hogy szélnek szórják, és országát megtisztítsák. Igen, mindenfelõl ellene fordulnak majd nyomorúsága napján.

3. Vonja fel ott íját az íjász, és öltse fel páncélját a páncélos. Ne irgalmazzatok ifjú harcosainak, inkább irtsátok ki egész seregét!

4. Elhullnak a halálra sebzettek a káldeusok földjén, és Babilon utcáin azok, akiket utólér a kard.

5. Mert országuk eltelt gonoszsággal Izrael Szentje ellen. De Izrael nem lett özveggyé, nem hagyta el Istene, a Seregek Ura.

6. Meneküljetek el Babilonból, [ki-ki mentse az életét]! Ne pusztuljatok el ti is, amikor bûnhõdik! Mert eljött az Úr bosszújának ideje: és érdeme szerint megfizet neki.

7. Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében, amely az egész földet megrészegítette. Borából ittak a népek, és megittasodtak.

8. Hirtelen bukott el Babilon, összetiporták. Jajgassatok miatta! Sebeire hozzatok balzsamot, hátha meggyógyul.

9. "Próbáltuk meggyógyítani Babilont, de nem lett jobban; hagyjuk hát magára, s menjünk haza, ki-ki a maga országába." Igen, ítélete az egekig hatol, elér egészen a felhõkig.

10. Az Úr napfényre hozta igaz voltunkat. Gyertek hát, hirdessük a Sionon az Úrnak, a mi Istenünknek mûveit!

11. Hegyezzétek a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket! Az Úr felbujtotta a médek királyának lelkét, mert azt határozta Babilonról, hogy elpusztítja; az Úr bosszúja ez; bosszúállás a templomáért.

12. Babilon falai ellen emeljetek zászlót! Erõsítsétek meg az õrséget! Állítsatok õröket! Hagyjatok ott embereket hátvédül! Mert az Úr elhatározta és végre is hajtja, amit kimondott Babilon lakói ellen.

13. Te, aki a nagy vizek mellett lakol és gazdag vagy kincsekben, eljött számodra a vég, véget ért számodra a rablás ideje.

14. Mert a Seregek Ura megesküdött saját magára: még ha annyi emberrel töltenélek meg is, mint a sáska, a csatakiáltás akkor is felzúg ellened.

15. Hatalmával alkotta meg a földet, bölcsességével szilárdította meg a világ alapjait, és okosságával feszítette ki az egeket.

16. Amikor megszólal mennydörgõ hangja, a vizek zúgása felel rá az égen. Fölemeli a felhõket a föld széleirõl, villámokat szór a zivatarhoz, és elõvezeti tárházaiból a szeleket.

17. Ennek láttán elnémul minden ember, mert nem foghatja fel. Szégyenkezik az ércöntõ is a bálvány miatt, mert képmásai csak hiábavalóságok, lélegzet sincs bennük.

18. Semmiségek, nevetséges dolgok, elvesznek mind, ha elérkezik megfenyítésük napja.

19. Nem mérhetõ hozzájuk "Jákob osztályrésze": Mert õ az, aki mindent alkotott, és Izrael a törzs, amely az õ öröksége. A "Seregek Ura" a neve.

20. Kalapácsom voltál; harci fegyverem. Népeket zúztam veled össze, és országokat dúltam fel.

21. Összezúztam veled lovat és lovast; harci szekeret és hajtót.

22. Összezúztam veled férfit és nõt, öreget és fiatalt, ifjút és hajadont.

23. Összezúztam veled pásztort és nyájat; szántóvetõt és igavonó barmot; kormányzókat és fejedelmeket.

24. De most szemetek láttára megfizetek Babilonnak és Káldea minden lakójának azért a rosszért, amit Sionnal tettek - mondja az Úr.

25. Lám, most ellened fordulok, romlásnak hegye - mondja az Úr -, mert az egész földet megrontottad. Kinyújtom ellened kezemet; letaszítlak a kõszikláról, és kiégett heggyé teszlek.

26. Nem vesznek belõled többé szegletkövet, sem alaphoz való követ. Mert romhalmazzá leszel mindörökre - mondja az Úr.

27. Tûzzetek ki zászlót az egész földön; fújjátok meg a trombitát a népek között. Készítsétek fel ellene háborúra a népeket; hívjátok össze ellene Ararát, Minni és Askenáz országait! Küldjetek ellene sorozó tiszteket! Vezessétek elõ a lovasságot, mint fullánkos sáskát.

28. Hívjátok össze ellene háborúra a népeket: Médea királyát, kormányzóival és fejedelmeivel együtt; a hatalma alá tartozó egész földdel együtt.

29. Akkor megrendül a föld és megremeg, mert teljesedésbe megy az Úrnak Babilon elleni terve, hogy lakatlan pusztasággá változtassa Babilon földjét.

30. Babilon harcosai abbahagyták a harcot, visszavonultak erõdeikbe; odalett a vitézségük, és asszonyokhoz váltak hasonlóvá. Házait felgyújtották, kapuit összetörték.

31. Futár futárt és hírnök hírnököt ér, hogy jelentsék Babilon királyának: Minden oldalról körülvették városát,

32. és elfoglalták az átkelõ helyeket; felgyújtották a nádasokat, és a harcosok rémületbe estek.

33. Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Hasonlóvá lett Babilon leánya a szérûhöz, amelyet jól megtapostak. Már csak egy kis idõ, és eljön számára az aratás ideje.

34. Megevett, lenyelt Nebukadnezár Babilon királya, aztán félredobott, mint egy üres edényt. Elnyelt, mint valami szörnyeteg; megtöltötte gyomrát legjobb falatjaimmal.

35. A rajtam esett erõszakért s minden szenvedésemért, bûnhõdjék Babilon! - mondja Sion lakossága. A vérem szálljon Káldea lakóira! - mondja Jeruzsálem.

36. Ezért ezt mondja az Úr: Nézd, magam vettem kezembe ügyedet, hogy biztosítsalak: bosszút állok érted. Kiszárítom folyamát és elapasztom forrásait.

37. Romhalmazzá teszem Babilont, sakálok tanyájává, borzalommá és gúny tárgyává, lakatlan pusztasággá.

38. Együtt ordítanak majd, akár az oroszlánok és mint az oroszlánkölykök, üvöltenek.

39. Lázas szomjúság gyötri õket? Majd italt készítek nekik, és addig itatom õket, míg le nem részegednek. Bizony, örökké tartó álomba merülnek, amelybõl nem lesz ébredés soha - mondja az Úr.

40. Úgy viszem õket a vágóhídra, mint a bárányokat; mint a kosokat, a bakokkal együtt.

41. Hogyan? Hát elfoglalták s meghódították az egész világ büszkeségét? Mi az? Hát Babilon borzalommá lett az összes nép elõtt?

42. Feltámadt a tenger Babilon ellen hullámainak özöne elborította.

43. Városai pusztasággá lettek, kiszáradt földdé, sivataggá, Olyan földdé, amelyen nem lakik ember, és senki nem megy át rajta.

44. Megbüntetem Bélt Babilonban; kiragadom szájából azt, amit lenyelt. A jövõben nem tódulnak hozzá mindenfelõl a népek. Leomlottak Babilon falai.

45. Menjetek ki belõle, én népem; mentse ki-ki az életét az Úr izzó haragja elõl!

46. De azért ne remegjen félelemtõl a szívetek! És ne ijedjetek meg az országban kószáló hírektõl, mert az egyik évben ilyen hír kel szárnyra, a másikban meg amolyan; az erõszak jut uralomra a földön és az egyik zsarnok kiirtja a másikat.

47. Igen, eljön az idõ, amikor meglátogatom Babilon bálványait. Egész országa megszégyenül akkor, és minden lakója elhull halálra sebzetten.

48. Akkor örömtõl ujjong majd Babilonon az ég és a föld, és minden ami bennük van; mert észak felõl felvonulnak ellene pusztítói - mondja az Úr.

49. A maga idején el kell esnie Babilonnak, azok miatt, akiket megöltek Izraelben. Ugyanúgy, ahogy Babilon miatt elestek, akiket lemészároltak a földön.

50. Ti, akik megmenekültetek a kardtól: gyertek ki onnét, meg se álljatok! Gondoljatok az Úrra abban a távoli országban, és jusson eszetekbe Jeruzsálem!

51. Hogy szégyenkeztünk, amikor hallottuk a gyalázatot! Arcunkat szégyenpír borította. Mert idegenek léptek be az Úr templomának szentélyébe.

52. De lám, jönnek napok - mondja az Úr -, amikor megfenyítem bálványait, és egész országában sebesültek hörögnek.

53. Ha Babilon az égig emelkedik is, és még jobban megerõsíti is tornyos fellegvárát: akkor is rátörnek parancsomra pusztítói - mondja az Úr.

54. Halljátok a kiáltást Babilon felõl, a pusztulás zaját a káldeusok földjérõl?

55. Maga az Úr pusztítja el Babilont, õ vet benne véget a nagy lármának; még ha úgy zúgnak is hullámai, mint a nagy vizek, és messze hangzik is harsogó szavuk.

56. Pusztító söpör végig Babilon földjén, harcosai fogságba jutnak, nyilai összetörnek. Igen, a visszafizetés Istene az Úr, s biztosan megfizet.

57. Megittasítom fejedelmeit és bölcseit, kormányzóit, tisztségviselõit és harcosait. Örökké tartó álomba merülnek, és többé nem ébrednek föl. A Király mondja ezt, akit a Seregek Urának hívnak.

58. Ezt mondja a Seregek Ura: Babilon széles falait földig lerombolják; büszke kapui meg tûz martalékává lesznek. Így lesz semmivé mind, amiért a népek fáradoztak; és tûzben enyészik el a népek mûve.

59. Ezt az utasítást adta Jeremiás próféta Machszeja fia, Nerija fiának, Szerajának, amikor ez Cidkijának, Júda királyának parancsára elment Babilonba, a király uralkodásának 4. évében. Szeraja szállásmester volt.

60. Jeremiás ugyanis leírta egy külön könyvbe mindazt a csapást, amelynek Babilont utol kellett érnie; ezeket a szavakat mind, amelyek Babilon ellen szóltak.

61. Aztán így szólt Jeremiás Szerajához: Amikor megérkezel Babilonba, láss neki, és olvasd fel hangosan ezeket a szavakat.

62. Majd ezt mondd: "Uram, te magad nyilatkoztál úgy, hogy ez a hely elpusztul és hogy senki nem lakik többé benne, sem ember, sem állat, hanem pusztasággá lesz mindörökre."

63. Amikor aztán végigolvastad a könyvet, köss rá egy követ és vesd az Eufráteszbe

64. ezekkel a szavakkal: "Így süllyedjen el Babilon, és ne keljen föl többé abból a nyomorúságból, amelyet ráhozok!" Eddig tartanak Jeremiás szavai.



Livros sugeridos


“Onde não há obediência, não há virtude. Onde não há virtude, não há bem, não há amor; e onde não há amor, não há Deus; e sem Deus não se chega ao Paraíso. Tudo isso é como uma escada: se faltar um degrau, caímos”. São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.