Fondare 361 Risultati per: tett%C3%A9t
De meggyõzõdtem róla, hogy semmi olyat nem tett, amiért halált érdemelne. Mégis, mivel a fölséghez fellebbezett, úgy határoztam, hogy elküldöm. (Apostolok Cselekedetei 25, 25)
És most bíróság elõtt állok, mert reméltem az ígéretben, amelyet az Isten atyáinknak tett. (Apostolok Cselekedetei 26, 6)
s ahogy kivonultak, így beszélgettek egymás közt: "Ez az ember semmi olyat nem tett, ami miatt halált vagy börtönt érdemelne." (Apostolok Cselekedetei 26, 31)
Akiket elõre erre rendelt, azokat meg is hívta, akiket meghívott, azokat megigazulttá tette, akiket pedig megigazulttá tett, azokat meg is dicsõítette. (Rómaiaknak írt levél 8, 30)
Állítom ugyanis: Krisztus vállalta a zsidóság szolgálatát, hogy bebizonyítsa Isten igazmondását, és valóra váltsa az atyáknak tett ígéreteket. (Rómaiaknak írt levél 15, 8)
hogy megszabaduljak a júdeai hitetlenektõl, és hogy a szentek szívesen vegyék Jeruzsálemnek tett szolgálatomat. (Rómaiaknak írt levél 15, 31)
Ám az Egyházban Isten némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat tanítóvá tett. Adott csodatevõ hatalmat, gyógyítóerõt, segítõkészséget, kormányzóképességet, különféle nyelvadományt. (Korintusiaknak írt I. levél 12, 28)
Õ tett arra alkalmassá, hogy az Újszövetség szolgái legyünk, nem a betûé, hanem a léleké. Hiszen a betû öl, a lélek pedig éltet. (Korintusiaknak írt II. levél 3, 6)
Mindnyájunknak meg kell ugyanis jelennünk Krisztus ítélõszéke elõtt, hogy ki-ki megkapja, amit testi életében kiérdemelt, aszerint, hogy jót vagy gonoszat tett-e. (Korintusiaknak írt II. levél 5, 10)
Ha levelemmel szomorúságot okoztam is nektek, nem sajnálom. Sajnálkoztam ugyan, amikor láttam, hogy az a levél, ha csak rövid idõre is, szomorúvá tett titeket, (Korintusiaknak írt II. levél 7, 8)
Õ némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett, (Efezusiaknak írt levél 4, 11)
Hiszen Krisztus ügyéért került közel a halálhoz, az életét kockáztatta, hogy a nekem tett szolgálattal pótolja, amit ti nem tehettek. (Filippieknek írt levél 2, 30)
