Fondare 270 Risultati per: mégis

  • Szerettelek benneteket! - mondja az Úr. Ti mégis így beszéltek: Mivel mutattad meg, hogy szeretsz bennünket? - Ugye, Ézsau, a testvére voltál Jákobnak? - mondja az Úr. Mégis Jákobot szerettem, (Malakiás könyve 1, 2)

  • Ti mégis megszentségtelenítitek, mert azt gondoljátok: Tisztátalan az Úr asztala, és megvetendõ rajta minden étel. (Malakiás könyve 1, 12)

  • Átkozott az a csaló, aki - bár van szép hím a nyájában fogadalmi áldozatul - mégis egy sérültet áldoz fel. Mert én vagyok a Nagy Király - mondja a Seregek Ura, és nevem félelmetes a népek között. (Malakiás könyve 1, 14)

  • Átok nehezedik rátok, mégis megcsaltok, az egész nép. (Malakiás könyve 3, 9)

  • mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsõsége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. (Máté evangéliuma 6, 29)

  • Új bort sem töltenek régi tömlõkbe. De ha mégis, kiszakadnak a tömlõk, a bor kiömlik, s a tömlõk tönkremennek. Az új bort új tömlõbe öntik, így ez is, az is megmarad." (Máté evangéliuma 9, 17)

  • Jaj a világnak a botrányok miatt! Elkerülhetetlen ugyan, hogy botrányok ne forduljanak elõ, mégis jaj annak, aki botrányt okoz! (Máté evangéliuma 18, 7)

  • Ám az, alig hogy elment, mindenfelé híresztelni és terjeszteni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett nyilvánosan be a városba, inkább távolabbi, csendesebb helyeken tartózkodott. Az emberek mégis mindenünnen jöttek hozzá. (Márk evangéliuma 1, 45)

  • És senki sem tölti az új bort régi tömlõbe, vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlõt, és a bor is, a tömlõ is tönkremegy. Az új bor új tömlõbe való." (Márk evangéliuma 2, 22)

  • Tanítványai ezt válaszolták: "Látod, hogy tolong körülötted a tömeg, mégis kérdezed: Ki érintett meg?" (Márk evangéliuma 5, 31)

  • Végül mégis eljött a kedvezõ alkalom. Születése napján Heródes lakomát rendezett fõembereinek, tisztjeinek és Galilea elõkelõinek. (Márk evangéliuma 6, 21)

  • Egy ifjú mégis követte, meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni, (Márk evangéliuma 14, 51)


A humildade e a caridade são as “cordas mestras”. Todas as outras virtudes dependem delas. Uma é a mais baixa; a outra é a mais alta. ( P.e Pio ) São Padre Pio de Pietrelcina