Fondare 108 Risultati per: feleségét

  • Az ember Évának nevezte feleségét, mert õ lett minden élõ anyja. (Teremtés könyve 3, 20)

  • Az ember megismerte feleségét, Évát, ez fogant, megszülte Kaint, és így szólt: "Isten segítségével embert hoztam a világra." (Teremtés könyve 4, 1)

  • Kain megismerte feleségét, az fogant, és Hénochot szülte. Várost épített, és azt fiáról Hénochnak nevezte. (Teremtés könyve 4, 17)

  • Lámech két feleséget vett. Az egyiknek Ada volt a neve, a másiké Cilla. (Teremtés könyve 4, 19)

  • Ádám megismerte feleségét és az fiút szült neki, akit Szetnek nevezett, "mert - úgymond - Isten más utódot adott nekem Ábel helyett, akit Kain megölt." (Teremtés könyve 4, 25)

  • Ábrám és Nachor megnõsültek. Ábrám feleségét Sárainak hívták. Nachor feleségét Milkának. Õ Háránnak, Milka és Jiszka atyjának lánya volt. (Teremtés könyve 11, 29)

  • Terach vette fiát, Ábrámot és unokáját, Lótot, Hárán fiát s a menyét, Sárait, fiának, Ábrámnak feleségét, s kivezette õket a kaldeai Úrból. Kivándoroltak Kánaán felé. Amikor Háránba érkeztek, ott letelepedtek. (Teremtés könyve 11, 31)

  • Ábrám vette feleségét, Sárait, az unokaöccsét, Lótot, minden vagyonukat, amijük volt és az összes szolgát, akiket Háránban szereztek. Azután elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek, s meg is érkeztek Kánaán földjére. (Teremtés könyve 12, 5)

  • A fáraó parancsot adott embereinek, vigyék õt is, feleségét is minden vagyonával együtt vissza. (Teremtés könyve 12, 20)

  • Mivel még késlekedett, a férfiak kézen fogták õt, feleségét és mindkét lányát, mert Isten meg akarta õket menteni, és kivezették, s csak a városon kívül engedték el õket. (Teremtés könyve 19, 16)

  • Ekkor Abimelek juhokat, szarvasmarhákat, szolgákat és szolgálókat vett, s Ábrahámnak adta. Feleségét, Sárát is visszaadta. (Teremtés könyve 20, 14)

  • Ábrahám pedig könyörgött Istenhez, és Isten meggyógyította Abimeleket, a feleségét és szolgálóit, úgy hogy azok (újra) gyermeket szültek. (Teremtés könyve 20, 17)


“Se precisamos ter paciência para suportar os defeitos dos outros, quanto mais ainda precisamos para tolerar nossos próprios defeitos!” São Padre Pio de Pietrelcina