Fondare 773 Risultati per: Ela
[Jesua, Bani, Serebja, Jamin, Akkub, Sabtai, Hodija, Maaszeja, Kelita, Azarja, Jozabad, Hanan, Pelaja, akik leviták voltak, kifejtették a törvényt a népnek. Közben a nép a helyén állt.] (Nehemiás könyve 8, 7)
továbbá testvérei: Sekanja, Hodavja, Kelita, Pelaja, Hanan, (Nehemiás könyve 10, 11)
Pelatja, Hanan, Anaja, (Nehemiás könyve 10, 23)
a kitett kenyerekre, az állandó ételáldozatokra, az állandó égõáldozatokra, a szombati áldozatokra, az újhold napjára és az ünnepekre elõírt áldozatokra, a közösségi áldozatokra, az engesztelõ áldozatokra, hogy kiengesztelõdést szerezzenek Izraelnek - vagyis Istenünk házának különféle szükségleteire. (Nehemiás könyve 10, 34)
Maaszeja, Báruknak a fia, (aki) Kolhozé fia volt, az Hazaja fia, az Adaja fia, az Jojarib fia, az Zakariás fia, az pedig Sela fia. (Nehemiás könyve 11, 5)
a testvéreikkel, akik a templom szolgálatát látták el, nyolcszázhuszonketten; Adaja, Jeroham fia, (aki) Pelalja fia volt, az Amszi fia, az Zakariás fia, az Passur fia, az pedig Malkija fia; (Nehemiás könyve 11, 12)
továbbá Maaszeje, Semaja, Eleazár, Uzzi, Jehohonan, Malkija, Elam és Ezer. Az énekeseket Jizrahja vezette. (Nehemiás könyve 12, 42)
Ebben az idõben embereket állítottak a felajánlott adományok és a tizedek tárolására szolgáló kamrákhoz, hogy oda gyûjtsék össze a papok és leviták részét, amely a falvak földjérõl a törvény szerint megillette õket. Júda ugyanis örömét lelte a szolgálatot ellátó papokban és levitákban, (Nehemiás könyve 12, 44)
A kamrákhoz állítottam Salamja papot, Cádok írástudót, Pedaja levitát és melléjük adtam Zakku fiát, Mattanja unokáját, Hanant, mert megbízhatónak tartották õket. Az õ feladatuk volt, hogy a szétosztást megejtsék testvéreik közt. (Nehemiás könyve 13, 13)
Odaadtam Áron fiainak, a papoknak, hogy tegyék az áldozati oltárra. A bor és a gabona, az olaj, a gránátalma és az egyéb gyümölcs tizedét Lévi fiainak adtam át, akik Jeruzsálemben teljesítettek szolgálatot. A második tizedet hat egymás utáni éven át eladtam, aztán elmentem és felhasználtam Jeruzsálemben. (Tóbiás könyve 1, 7)
Amikor Sára ezt meghallotta, nagyon elkeseredett, sírva fakadt, s bement az apja szobájába, hogy felakassza magát. De aztán meggondolta a dolgot: "Szégyent hozzak apámra? Azt mondják majd neki: Mennyire szeretted azt az egy szem lányodat, s keserûségében az is felakasztotta magát! Nem szomorítom meg apámat, nem viszem sírba. Nem akasztom fel magam, inkább majd az Urat kérem, hogy vegye el az életemet, s ne kelljen több csúfolódást hallanom." (Tóbiás könyve 3, 10)
Tobit így szólt: "Testvér, melyik családból és törzsbõl származol? Elárulnád nekem, testvér?" "Miért érdekel a családfám?" (Tóbiás könyve 5, 11)
