Fondare 17607 Risultati per: ár
Terach 205 éves korában halt meg Háránban. (Teremtés könyve 11, 32)
Az Úr így szólt Ábrámhoz: "Vonulj ki földedrõl, rokonságod körébõl és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. (Teremtés könyve 12, 1)
Ábrám tehát elköltözött, ahogy az Úr megparancsolta neki, s vele ment Lót is. Ábrám 75 éves volt, amikor Háránból elindult. (Teremtés könyve 12, 4)
Ábrám vette feleségét, Sárait, az unokaöccsét, Lótot, minden vagyonukat, amijük volt és az összes szolgát, akiket Háránban szereztek. Azután elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek, s meg is érkeztek Kánaán földjére. (Teremtés könyve 12, 5)
Ábrám végigvonult az országon Szichem városáig, Móre terebintjéig. A vidéken kánaániták laktak. (Teremtés könyve 12, 6)
Akkor az Úr megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: "Ezt a földet utódaidnak adom." Erre õ oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki. (Teremtés könyve 12, 7)
Innét tovább vonult a hegyvidékre, Bételtõl keletre. Fölverte sátrát, s Bétel nyugatra esett, Ai pedig keletre. Aztán oltárt épített az Úrnak és segítségül hívta a nevét. (Teremtés könyve 12, 8)
Amint Egyiptomhoz közeledett, így szólt feleségéhez, Sáraihoz: "Jól tudom, hogy szép asszony vagy. (Teremtés könyve 12, 11)
Ezért mondd, hogy a húgom vagy, hogy miattad nekem is jó dolgom legyen és életben maradjak." (Teremtés könyve 12, 13)
A fáraó udvari fõtisztviselõi is látták és dicsérték a fáraó elõtt. Az asszonyt tehát a fáraó palotájába vitték, (Teremtés könyve 12, 15)
Ábrámmal pedig jól bántak miatta. Juhot, szarvasmarhát, szamarat, szolgákat, szolgálólányokat, szamárkancát és tevéket ajándékoztak neki. (Teremtés könyve 12, 16)
Az Úr azonban súlyos csapással verte meg a fáraót és házát Sárai, Ábrám felesége miatt. (Teremtés könyve 12, 17)