1. postquam ergo audierunt omnes reges Amorreorum qui habitabant trans Jordanem ad occidentalem plagam et cuncti reges Chanaan qui propinqua possidebant Magno mari loca quod siccasset Dominus fluenta Jordanis coram filiis Israël donec transirent dissolutum est cor eorum et non remansit in eis spiritus timentium introitum filiorum Israël
2. eo tempore ait Dominus ad Josue fac tibi cultros lapideos et circumcide secundo filios Israël
3. fecit quod jusserat Dominus et circumcidit filios Israël in colle Præputiorum
4. hæc autem causa est secundæ circumcisionis omnis populus qui egressus est ex Ægypto generis masculini universi bellatores viri mortui sunt in deserto per longissimos viæ circuitus
5. qui omnes circumcisi erant populus autem qui natus est in deserto
6. per quadraginta annos itineris latissimæ solitudinis incircumcisus fuit donec consumerentur qui non audierant vocem Domini et quibus ante juraverat ut ostenderet eis terram lacte et melle manantem
7. horum filii in locum successerunt patrum et circumcisi sunt ab Josue quia sicut nati fuerant in præputio erant nec eos in via aliquis circumciderat
8. postquam autem omnes circumcisi sunt manserunt in eodem castrorum loco donec sanarentur
9. dixitque Dominus ad Josue hodie abstuli obprobrium Ægypti a vobis vocatumque est nomen loci illius Galgala usque in præsentem diem
10. manseruntque filii Israël in Galgalis et fecerunt phase quartadecima die mensis ad vesperum in campestribus Hiericho
11. et comederunt de frugibus terræ die altero azymos panes et pulentam ejusdem anni
12. defecitque manna postquam comederunt de frugibus terræ nec usi sunt ultra illo cibo filii Israël sed comederunt de frugibus præsentis anni terræ Chanaan
13. cum autem esset Josue in agro urbis Hiericho levavit oculos et vidit virum stantem contra se et evaginatum tenentem gladium perrexitque ad eum et ait noster es an adversariorum
14. qui respondit nequaquam sed sum princeps exercitus Domini et nunc venio
15. cecidit Josue pronus in terram et adorans ait quid dominus meus loquitur ad servum suum
16. solve inquit calciamentum de pedibus tuis locus enim in quo stas sanctus est fecitque Josue ut sibi fuerat imperatum
Lábjegyzetek:
5:1 - A kánaáni királyok félelme az izraeliták előtt, miután átkeltek a Jordánon, rávilágít Isten erejére népe oldalán. Ez azt mutatja be, hogy Isten jelenléte hogyan tud félelmet kelteni az ellenségben, és biztonságot nyújt a hívőknek (lásd még 2 Mózes 15:14-16 és Zsolt 44:2).
5:2-9 - Az izraeliták körülmetélése Gilgálban az Istennel kötött szövetség megújítását jelképezi. Ez a felszentelés aktusa, amely a választott nép azonosságát jelzi, emlékeztetve őket az Úrral való különleges kapcsolatukra (lásd még 1Móz 17:10-14 és Róma 2:28-29).
5:10-12 - A húsvét ünnepe és az ígéret földjének gyümölcseinek elfogyasztása a pusztában élő nemzedékből a Kánaán földjén élő új életbe való átmenetet jelképezi. Ez Isten hűségére utal ígéreteinek beteljesítésében (lásd még 2Móz 12:1-14 és Lukács 22:19-20).
5:13-15 - Józsué találkozása „Az Úr Seregének Kapitányával” hangsúlyozza az Isten jelenléte előtti tisztelet szükségességét. Ez a pillanat emlékeztet arra a szellemi küzdelemre, amellyel Izraelnek szembe kell néznie, és Isten támogatására a csatáikban (lásd még 2Móz 3:5 és Jelenések 19:11-16).
5:9 - A „Gilgal” név, jelentése „körözni”, az Egyiptom gyalázatának eltávolítását tükrözi. A névváltoztatás az emberek új identitását és szabadságát szimbolizálja, megjelölve, mit tett Isten, amikor kiszabadította őket a rabszolgaságból (lásd még Ézsaiás 43:18-19 és 2Korinthus 5:17).
Kapcsolódó versek Liber Iosue, 5:
Józsué 5. fejezete a jerikói csata előtti döntő eseményeket meséli el. Hogyan készül Izrael lelkileg? Ez a kulcsfontosságú szöveg az emberek körülmetélését, a húsvét ünnepét és a manna végét írja le. A fejezet a szövetség megújítására, a felszentelésre és Izrael történelmének egy új korszakába való átmenetre összpontosít. Józsué 5 is beszámol Józsuénak az Úr seregének parancsnokával való találkozásáról. Gondolkodj el velünk öt bibliai részleten, amelyek megvilágítják ennek az előkészítő fejezetnek az alapelveit.
Galata 5:6: "Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedésnek, sem a körülmetéletlenségnek nincs hatása, hanem a hit munkálkodik szeretet által." - Ez a vers a körülmetélés jelentésére reflektál, amelyet tömegesen hajtanak végre Józsué 5. fejezetében.
2Móz 12:1-28: "[Útmutató húsvétra]" - Ez a rész az első húsvétot írja le, amelyet Józsué 5-ben ismét ünnepelnek, miután beléptek az Ígéret földjére.
Jelenések 19:11-16: "[Krisztus mint harcos leírása]" - Ez a Krisztusról, mint mennyei harcosról szóló látomás az „Úr seregének parancsnokának” megjelenését visszhangozza Józsué 5:13-15-ben.
2Mózes 3:5: "Ne gyere közelebb mondta Isten. "Vedd le a szandálodat, mert a hely, ahol vagy, szent föld."" - Ez a vers hasonló ahhoz a parancshoz, amelyet Józsuénak adott a Józsué 5:15-ben, ami teofániát jelez.
1Korinthus 10:1-4: "Mert nem akarom, hogy ti, testvérek, ne tudjátok, hogy minden ősünk a felhő alatt volt, és mindannyian a tengeren mentek át. [...] mert ittak az őket kísérő lelki sziklából, és ez a szikla Krisztus volt." - Ez a rész a pusztai időszakra reflektál, amely Józsué 5-ben az Ígéret földjére való belépéssel ér véget.
FAQ:
Mi történt Izrael férfiaival a Józsué 5. fejezetében?
A Józsué 5. fejezetében Izrael férfiait körülmetélték az Istennel kötött szövetségük jeleként, mielőtt meghódították volna az Ígéret Földjét. A körülmetélés lelki felkészülés volt a Földre való belépéshez. (Józsué 5:2-8)
Milyen jelet adott Isten Józsuénak, hogy megmutassa, hogy vele van?
Isten egy kivont kardú angyalt ábrázolt Józsuénak, megerősítve jelenlétét és hatalmát, hogy vezesse Jerikó meghódítását. (Józsué 5:13-15)
Mit ünnepeltek az izraeliták Gilgálban a körülmetélkedésük után?
A körülmetélés után az izraeliták megünnepelték a húsvétot Gilgálban, ezzel a manna végét és az Ígéret Földje gyümölcseinek betakarításának kezdetét. (Józsué 5:10-12)
Hogyan készültek az izraeliták Jerikó meghódítására?
Felkészültek lelkileg és testileg a körülmetélkedéssel és a húsvét ünneplésével. Ezek a tettek megerősítették hitüket és Isten iránti elkötelezettségüket. (Józsué 5:2-12)
Mit jelentett az izraeliták számára a manna megszűnése?
A manna megszűnése az isteni gondoskodástól a pusztában az Ígéret Földjének bőségéhez való átmenetet jelképezte, jelezve, hogy Isten betartotta ígéreteit. (Józsué 5:12)
