1. ἀκούσατε τὸν λόγον τοῦτον δαμάλεις τῆς Βασανίτιδος αἱ ἐν τῷ ὄρει τῆς Σαμαρείας αἱ καταδυναστεύουσαι πτωχοὺς καὶ καταπατοῦσαι πένητας αἱ λέγουσαι τοῖς κυρίοις αὐτῶν ἐπίδοτε ἡμῖν ὅπως πίωμεν
2. ὀμνύει κύριος κατὰ τῶν ἁγίων αὐτοῦ διότι ἰδοὺ ἡμέραι ἔρχονται ἐφ’ ὑμᾶς καὶ λήμψονται ὑμᾶς ἐν ὅπλοις καὶ τοὺς μεθ’ ὑμῶν εἰς λέβητας ὑποκαιομένους ἐμβαλοῦσιν ἔμπυροι λοιμοί
3. καὶ ἐξενεχθήσεσθε γυμναὶ κατέναντι ἀλλήλων καὶ ἀπορριφήσεσθε εἰς τὸ ὄρος τὸ Ρεμμαν λέγει κύριος ὁ θεός
4. εἰσήλθατε εἰς Βαιθηλ καὶ ἠνομήσατε καὶ εἰς Γαλγαλα ἐπληθύνατε τοῦ ἀσεβῆσαι καὶ ἠνέγκατε εἰς τὸ πρωὶ θυσίας ὑμῶν εἰς τὴν τριημερίαν τὰ ἐπιδέκατα ὑμῶν
5. καὶ ἀνέγνωσαν ἔξω νόμον καὶ ἐπεκαλέσαντο ὁμολογίας ἀπαγγείλατε ὅτι ταῦτα ἠγάπησαν οἱ υἱοὶ Ισραηλ λέγει κύριος ὁ θεός
6. καὶ ἐγὼ δώσω ὑμῖν γομφιασμὸν ὀδόντων ἐν πάσαις ταῖς πόλεσιν ὑμῶν καὶ ἔνδειαν ἄρτων ἐν πᾶσι τοῖς τόποις ὑμῶν καὶ οὐκ ἐπεστρέψατε πρός με λέγει κύριος
7. καὶ ἐγὼ ἀνέσχον ἐξ ὑμῶν τὸν ὑετὸν πρὸ τριῶν μηνῶν τοῦ τρυγήτου καὶ βρέξω ἐπὶ πόλιν μίαν ἐπὶ δὲ πόλιν μίαν οὐ βρέξω μερὶς μία βραχήσεται καὶ μερίς ἐφ’ ἣν οὐ βρέξω ἐπ’ αὐτήν ξηρανθήσεται
8. καὶ συναθροισθήσονται δύο καὶ τρεῖς πόλεις εἰς πόλιν μίαν τοῦ πιεῖν ὕδωρ καὶ οὐ μὴ ἐμπλησθῶσιν καὶ οὐκ ἐπεστρέψατε πρός με λέγει κύριος
9. ἐπάταξα ὑμᾶς ἐν πυρώσει καὶ ἐν ἰκτέρῳ ἐπληθύνατε κήπους ὑμῶν ἀμπελῶνας ὑμῶν καὶ συκῶνας ὑμῶν καὶ ἐλαιῶνας ὑμῶν κατέφαγεν ἡ κάμπη καὶ οὐδ’ ὧς ἐπεστρέψατε πρός με λέγει κύριος
10. ἐξαπέστειλα εἰς ὑμᾶς θάνατον ἐν ὁδῷ Αἰγύπτου καὶ ἀπέκτεινα ἐν ῥομφαίᾳ τοὺς νεανίσκους ὑμῶν μετὰ αἰχμαλωσίας ἵππων σου καὶ ἀνήγαγον ἐν πυρὶ τὰς παρεμβολὰς ὑμῶν ἐν τῇ ὀργῇ μου καὶ οὐδ’ ὧς ἐπεστρέψατε πρός με λέγει κύριος
11. κατέστρεψα ὑμᾶς καθὼς κατέστρεψεν ὁ θεὸς Σοδομα καὶ Γομορρα καὶ ἐγένεσθε ὡς δαλὸς ἐξεσπασμένος ἐκ πυρός καὶ οὐδ’ ὧς ἐπεστρέψατε πρός με λέγει κύριος
12. διὰ τοῦτο οὕτως ποιήσω σοι Ισραηλ πλὴν ὅτι οὕτως ποιήσω σοι ἑτοιμάζου τοῦ ἐπικαλεῖσθαι τὸν θεόν σου Ισραηλ
13. διότι ἰδοὺ ἐγὼ στερεῶν βροντὴν καὶ κτίζων πνεῦμα καὶ ἀπαγγέλλων εἰς ἀνθρώπους τὸν χριστὸν αὐτοῦ ποιῶν ὄρθρον καὶ ὁμίχλην καὶ ἐπιβαίνων ἐπὶ τὰ ὕψη τῆς γῆς κύριος ὁ θεὸς ὁ παντοκράτωρ ὄνομα αὐτῷ
Lábjegyzetek:
4:1-3 - Ámos megdorgálja a szamáriai nőket, „básáni teheneknek” nevezve őket fényűzésük és a szegények elnyomása miatt. Elítéli a túlzó élet képmutatását, miközben az emberek szenvednek. E gyakorlatok kritikája felfedi a társadalom szellemi és erkölcsi romlottságát (lásd még Jakab 5:1-6 és Ésaiás 3:16-24).
4:4-5 - Az embereket arra kérik, hogy Bételbe és Gilgálba vigyék felajánlásaikat, de ez a hamis vallásosság kritikája. Isten elítéli az üres szertartásokat, amelyek nem tükrözik az őszinte szívet. Az igaz imádat igazságosságot és megigazulást követel (lásd még Ésaiás 1:11-17 és Máté 6:5-6).
4:6-11 - Ámos felsorolja azokat a csapásokat, amelyeket Isten küldött az emberek megjavítására, de a bűnbánat nélkül. Ez azt mutatja, hogy Isten fegyelmezési kísérletei ellenére az emberek kitartottak a bűnben. A bűnbánat iránti érzéketlenség fontos téma itt (lásd még Zsidók 12:5-11 és Jeremiás 5:3).
4:12-13 - Isten kijelenti, hogy ítélet fog jönni Izrael ellen, és ez egy találkozás lesz Istennel, aki az egész teremtés Teremtője és Ura. Ez hangsúlyozza az isteni szuverenitást és az elkerülhetetlen ítéletet azok számára, akik kitartanak bűneikben (lásd még Jelenések 19:11-16 és Ésaiás 45:5-6).
4:13 - Ámos emlékeztet minket arra, hogy Istennek hatalma van az egész teremtést irányítani, és hogy az ítéletben felfedi hatalmát. Ez újra megerősíti Isten nagyságát és mindenek feletti uralmát, kihívást jelent az emberek gőgjével (lásd még Zsoltárok 19:1-4 és Ésaiás 40:25-26).
Kapcsolódó versek Amós, 4:
Ámosz 4. fejezete szembeszáll Izrael képmutatásával. Hogyan próbálja Isten bűnbánatra hívni népét? Ez az éles szöveg kritizálja Szamária gazdag asszonyait és a nemzet hamis vallási buzgalmát. A fejezet egy sor csapást számol be, amelyeket Isten figyelmen kívül hagyott figyelmeztetésként küldött. Ámosz 4 a bűnbánatra való sürgető felhívással és az isteni szuverenitásra való emlékeztetéssel ér véget. Gondolkozz el velünk öt bibliai részleten, amelyek megvilágítják a bűnbánat és az ítélet témáit ebben a provokatív fejezetben.
Zakariás 1:3: "Ezért mondd meg nekik: Ezt mondja a Seregek Ura: Térjetek vissza hozzám, így szól a Seregek Ura, és én hozzátok fordulok, mondja a Seregek Ura." - Ez a megtérésre való felhívás az Ámós 4:6-11 ismételt refrénjét visszhangozza: „De nem fordultál hozzám.”
Leviticus 26:23-24: "Ha ezek ellenére nem fogadod el a fegyelmemet, hanem ellenségesek maradsz velem, én magam is ellenséges leszek veled szemben, és hétszer jobban megbüntetlek bűneidért." - A mózesi törvénynek ez a része Ámós figyelmeztetéseihez kapcsolódik az Ámosz 4:6-11-ben, ahol Isten csapásokat küldött, hogy megtérésre szólítsa Izraelt.
Jeremiás 5:3: "Uram, nem a te szemed keresi a hűséget? Megütötted őket, de nem éreztek fájdalmat; pusztítottad őket, de ők megtagadták a korrekciót. Kőnél keményebbre tették az arcukat, és nem voltak hajlandók megbánni." - Ez a vers Izrael makacsságát tükrözi, amelyet az Ámosz 4. fejezet ír le, ahol az emberek a büntetés ellenére nem hajlandók visszatérni Istenhez.
Ésaiás 29:13: "Az Úr azt mondja: „Ezek a népek szájukkal közelednek hozzám, és ajkukkal tisztelnek, de szívük távol van tőlem. Az imádat, amit nekem részesítenek, csak az emberek által tanított szabályokból áll." - Ez a szakasz Ámosznak az Ámós 4:4-5-ben Izrael vallási képmutatásával kapcsolatos kritikájára vonatkozik.
Zsidók 10:31: "Szörnyű dolog az élő Isten kezébe kerülni!" - Ez az újszövetségi vers megragadja a közelgő ítélet érzését, amelyet Ámós közöl Ámós 4:12-13-ban.
FAQ:
Mit mondott Ámós a bételi borjakról?
Ámos bírálta a bálványimádást Bételben, ahol az emberek aranyborjút imádtak, és Isten büntetést fog hozni ezért. (Ámós 4:4-5)
Miért küldött Isten éhséget és szomjúságot Izraelbe?
Isten éhséget és szomjúságot küldött az ítélet jeleként, de az emberek még mindig nem voltak hajlandók hozzá fordulni. (Ámós 4:6-8)
Mit mondott Ámos a pestisekről és a járványokról?
Ámos megemlítette, hogy Isten csapásokat és járványokat küldött, de Izrael nem tért meg. Ez bizonyította az emberek szívének keménységét. (Ámós 4:9)
Hogyan nyilatkoztatta ki magát Isten bíróként Ámós 4-ben?
Isten igazságos bíróként nyilatkoztatta ki magát, csapásokat hozott, hogy az emberek megtérjenek, de a hozzáállásban nem történt változás. (Ámós 4:10-11)
Mit hirdetett Ámos Isten végső válaszaként?
Ámós bejelentette, hogy Isten arra készül, hogy elpusztítsa Izraelt, mert a nép az isteni figyelmeztetések ellenére sem tért meg. (Ámós 4:12-13)