1. Kérdem tehát: vajon Isten elvetette népét? Szó sincs róla. Hiszen én is Izrael fiai közül való vagyok, Ábrahám vérébõl, Benjamin törzsébõl.

2. Isten nem vetette el népét, amelyet elõre kiválasztott. Nem tudjátok, mit mond az Írás Illésrõl, amikor Isten elõtt felszólalt Izrael ellen:

3. "Uram, prófétáidat megölték, oltáraidat feldúlták, csak én maradtam meg, de nekem is életemre törnek?"

4. S mit felelt rá az isteni szózat? "Meghagytam magamnak hétezer férfiút, aki nem hajtott térdet Baal elõtt."

5. Így most is akad valamennyi a kegyelmi kiválasztás alapján.

6. S ha kegyelem alapján, akkor nem tettek fejében, különben a kegyelem már nem volna kegyelem.

7. Hogyan állunk hát? Amit Izrael keresett, nem érte el, de a választottak elérték. A többiek megátalkodtak,

8. ahogy írva van: Isten mindmáig érteni nem tudó lelket és nem látó szemet, nem halló fület adott nekik.

9. Dávid is ezt mondja: Asztaluk változzék fogótõrré, csapdává, botránkozássá és megtorlássá.

10. Homályosodjék el a szemük, ne lássanak, és nyomorítsd görbére a hátukat.

11. Kérdem tehát: Azért botlottak meg, hogy elessenek? Egyáltalán nem. Vétkükbõl inkább üdvösség fakadt a pogányoknak, hogy vetélkedésre sarkallja õket.

12. Ha mármost vétkük gazdagítja a világot, és megfogyatkozásuk nyereség a pogányok számára, mennyivel inkább az lesz majd teljes számuk.

13. Nektek, pogányoknak meg azt mondom: Mint a pogányok apostola, nagyra tartom szolgálatomat,

14. hátha vetélkedésre sarkallom véreimet, és néhányukat elvezetem az üdvösségre.

15. Mert, ha már elvetésük megbékélése a világnak, mi más lesz fölvételük, ha nem élet a halálból?

16. Ha szent a búza zsengéje, szent lesz a kenyér is, s ha szent a gyökér, szentek az ágak is.

17. Ha letört is némely ág, s te vad olajfa létedre beoltattál, és részese lettél az olajfa gyökerének és nedvének, ne kérkedj az ágak rovására.

18. Ha mégis kérkednél, tudd meg: nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.

19. Mondhatnád ugyan: Letörtek az ágak, hogy én oltódjam a helyükbe.

20. Ez igaz. A hitetlenség miatt törtek le, te meg a hit által állsz. Ne légy hát fennhéjázó, hanem félj!

21. Ha Isten nem kegyelmezett a természetes ágaknak, neked sem kegyelmez.

22. Értsd meg tehát Isten jóságát és szigorát: szigorát a vétkesekkel szemben, irántad meg Isten jóságát, feltéve, hogy megmaradsz a jóban, különben téged is lenyesnek.

23. S õk is beoltatnak, ha nem maradnak meg hitetlenségükben, mert Istennek van hatalma, hogy újra beoltsa õket.

24. Ha téged ugyanis levágtak a természetes vad olajfáról, s a természet rendjén felülemelkedve beoltottak a nemes olajfába, mennyivel inkább beoltják majd azokat saját olajfájukba, akik természet szerint is oda valók.

25. Nem szeretnélek benneteket tájékozatlanul hagyni, testvérek, e titok dolgában, nehogy egyéni véleményetekre hagyatkozzatok. A megátalkodottság csak részben érte Izraelt, amíg a pogányok teljes számban meg nem térnek,

26. akkor majd egész Izrael elnyeri az üdvösséget az Írás szerint: Sionból jön a szabadító és eltörli Jákob gonoszságát.

27. Ez lesz velük a szövetségem, amikor megbocsátom bûneiket.

28. Õk az evangéliumot tekintve ellenségek, a ti javatokra, de a kiválasztás szerint kedvesek, az õsökért.

29. Isten ugyanis nem bánja meg kegyelmi adományát és meghívását.

30. Amint egykor ti sem engedelmeskedtetek Istennek, most azonban az õ engedetlenségük következtében irgalomra találtatok,

31. úgy õk is hitetlenek lettek az irántatok tanúsított irgalmasság miatt, hogy egykor majd irgalomra találjanak.

32. Isten ugyanis minden embert az engedetlenségben fogott össze, hogy mindenkin könyörüljön.

33. Mekkora a mélysége az Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily kifürkészhetetlenek szándékai, mily megfoghatatlanok útjai!

34. Vajon ki látta az Úr gondolatait, s tanácsot ki adott neki?

35. Ki kölcsönzött neki, hogy visszakövetelhetné tõle?

36. Minden belõle, általa és érte van. Dicsõség neki mindörökké! Amen.





“De que vale perder-se em vãos temores?” São Padre Pio de Pietrelcina