pronađen 1311 Rezultati za: Ram

  • Ezért Ábrám így szólt Lóthoz: "Ne legyen vita köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hiszen testvérek vagyunk. (Teremtés könyve 13, 8)

  • Ábrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a síkság helységeiben tanyázott és egészen Szodomáig táborozott. (Teremtés könyve 13, 12)

  • Az Úr így szólt Ábrámhoz, miután Lót elvált tõle: "Emeld föl szemedet és tekints a helyrõl, ahol állsz, északra és délre, keletre és nyugatra. (Teremtés könyve 13, 14)

  • Ábrám tovább is vonult sátraival és Mamre terebintjénél telepedett le, Hebron mellett, s ott oltárt épített az Úrnak. (Teremtés könyve 13, 18)

  • Lótot (Ábrám unokaöccsét) is elvitték minden vagyonával együtt és elvonultak. Õ ugyanis Szodomában lakott. (Teremtés könyve 14, 12)

  • A menekülõk egyike hírt hozott errõl Ábrámnak, a hébernek. Õ ekkor az amorita Mamrének, Eskol és Áner testvérének terebintjénél lakott, akik Ábrám szövetségesei voltak. (Teremtés könyve 14, 13)

  • Mihelyt Ábrám meghallotta, hogy rokona fogságba esett, mozgósította kipróbált szolgáit, akik nála születtek, 318 férfit, s üldözte õket egészen Dánig. (Teremtés könyve 14, 14)

  • "Áldott legyen Ábrám a magasságbeli Isten elõtt, aki az eget és a földet teremtette. S áldott legyen a magasságbeli Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet." Õ pedig tizedet adott neki mindenbõl. (Teremtés könyve 14, 20)

  • Szodoma királya így szólt Ábrámhoz: "Add nekem az embereket, a zsákmányt tartsd meg magadnak." (Teremtés könyve 14, 21)

  • Ábrám azonban így válaszolt Szodoma királyának: "Kezemet fölemelem a magasságbeli Isten felé, aki az eget és a földet teremtette. (Teremtés könyve 14, 22)

  • Egyetlen fonalat és egyetlen saruszíjat sem fogadok el, semmit abból, ami a tiéd. Ne mondhasd: én tettem gazdaggá Ábrámot. (Teremtés könyve 14, 23)

  • A történtek után az Úr szava megnyilatkozott Ábrámnak látomásban: "Ne félj Ábrám, én védõpajzs vagyok; a jutalmad igen nagy lesz." (Teremtés könyve 15, 1)


“Não há nada mais inaceitável do que uma mulher caprichosa, frívola e arrogante, especialmente se é casada. Uma esposa cristã deve ser uma mulher de profunda piedade em relação a Deus, um anjo de paz na família, digna e agradável em relação ao próximo.” São Padre Pio de Pietrelcina