1. Ezután Júda egész népe fogta a tizenhat éves Uziját és királlyá tették atyja, Amacja helyébe.

2. Õ építette ki Elátot. Õ szerezte vissza Júdának, miután a király megtért atyáihoz.

3. Tizenhat éves volt Uzija, amikor trónra lépett, és ötvenkét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja jeruzsálemi volt, s Jekolja volt a neve.

4. Azt tette, ami helyes az Úr szemében, egészen úgy, ahogyan atyja, Amacja tette.

5. Istent szolgálta Zecharjahu idejében, aki õt istenfélelemre tanította. Amikor az Urat szolgálta, az Isten sikert is adott neki.

6. Hadat indított a filiszteusok ellen és lerombolta Gát, Jabne és Asdod falait. Majd városokat épített Asdod mellett és a filiszteusok közelében,

7. Isten megsegítette a filiszteusokkal, a Gur-Baalban lakó arabokkal és a meunikkal szemben.

8. Az ammoniták is adót fizettek Uzijának. Egészen Egyiptom bejárójáig eljutott a híre, mert igen hatalmassá vált.

9. Uzija Jeruzsálemben bástyákat épített: a Szegletkapu, a Völgy-kapu és a Sarok-kapu felett, majd megerõsítette õket.

10. Bástyákat épített a pusztában is, és sok ciszternát ásatott, mert sok nyája volt a síkságon és a mezõségen. Földmûvelõi és szõlõmûvesei is voltak a hegyekben és a Kármelen. Nagy kedvelõje volt ugyanis a földmûvelésnek.

11. Uzijának begyakorolt serege is volt. Csapatonként vonultak hadba, szám szerint. Jegyzéküket Jeuel jegyzõ, Maaszejahu felügyelõ készítette a király egyik fõemberének, Hananjának a vezetésével.

12. A harcedzett családfõk teljes száma kétezer-hatszáz volt.

13. A vezetésük alatt álló sereg háromszázhétezer-ötszáz emberbõl állt. Nagy erõvel tudtak csatázni, hogy megsegítsék a királyt az ellenséggel szemben.

14. Uzija ezt az egész sereget fölszerelte pajzsokkal, dárdákkal, sisakokkal, vértekkel, íjakkal és parittyakövekkel.

15. Jeruzsálemben mûvészettel kitervelt hadgépeket készíttetett. Tornyokra és szegletbástyákra helyezték, hogy nyilakat és nagy köveket hajítsanak velük. El is terjedt messzire a híre, mert csodálatos segítséget kapott, míg erõs nem lett.

16. Amikor megerõsödött, a szíve felfuvalkodott, úgyhogy gonoszságot mûvelt. Vétkezett az Úr, az õ Istene ellen: bement a szentélybe, hogy az illatáldozat oltárán áldozatot mutasson be.

17. Azarja fõpap azonnal utána ment, és vele az Úr papjai, nyolcvan erõs ember.

18. Uzija király elé álltak és figyelmeztették: "Nem a te dolgod, hogy illatáldozatot mutass be az Úrnak, hanem a papoké, Áron fiaié, akik föl vannak szentelve az áldozatbemutatásra. Távozz a szentélybõl, mert vétkeztél! Ezért az Úristentõl nem jár neked megbecsülés."

19. Erre Uzija haragra lobbant. Kezében ott volt a füstölõ, hogy tömjént gyújtson. Miközben a templomban, az illatoltár mellett haragosan feleselt a papokkal, homlokán kiütött a lepra a papok szeme láttára.

20. Ahogy Azarja fõpap és a többi pap ráemelte tekintetét, íme, leprás volt a homlokán. Ekkor sietve kiûzték. De maga is igyekezett kifelé, mert az Úr csapással sújtotta.

21. Uzija király leprás maradt egészen halála napjáig. Mint leprás, külön házban lakott. A templomból is kitiltották. Ezalatt fia, Jotam állt a királyi család élén, és õ szolgáltatott igazságot a föld népének.

22. Uzija többi dolgait - az elsõktõl az utolsókig - megírta Izajás próféta, Ámosz fia.

23. Amikor Uzija megtért atyáihoz, õsei közelében, a királysírok mezején temették el, mivel azt mondták róla, hogy leprás volt. Fia, Jotam lett helyette a király.





“Um dia você verá surgir o infalível triunfo da justiça Divina sobre a injustiça humana”. São Padre Pio de Pietrelcina