Encontrados 39 resultados para: levita

  • Az egyik levita, Semaja, Netánael fia, az írnok írta össze õket a királynak, a fõembereknek, Cádoknak, Achimeleknek, Ebjatár fiának, továbbá a papok és leviták családfõinek jelenlétében. Felváltva húztak sorsot Eleazár fiainak minden családjára. (Krónikák I. könyve 24, 6)

  • hûségesen bevitték a felajánlott adományokat, a tizedeket és a fogadalmi ajándékokat. Konanja levita lett a felügyelõjük, a második meg Simi, a testvére. (Krónikák II. könyve 31, 12)

  • Koré levita, Jimna fia, a keleti ajtónálló felügyelt azokra az adományokra, amelyeket önként ajánlottak fel az Istennek. Az õ dolga volt az Úrnak szánt adományok és a szent részek kiosztása. (Krónikák II. könyve 31, 14)

  • Sok idõs pap, levita és családfõ, aki még saját szemével látta az elsõ házat, hangosan zokogott, mások pedig örömujjongásban törtek ki. (Ezdrás könyve 3, 12)

  • Csak Azael fia, Jonatan és Tikva fia, Jahzeja ellenezték a dolgot. Ugyanakkor Mesullám és Sabtai levita támogatta õket. (Ezdrás könyve 10, 15)

  • Levita csoportok Júdában is, Benjaminban is voltak. (Nehemiás könyve 11, 36)

  • Ezt olvassuk bennük: "A zsidó Mardokeus a második volt Achasvéros király után, a zsidók elõtt tekintélyes ember, testvérei sokaságának körében pedig kedves, mert népe javát kereste, a fajtájának boldogulása érdekében szólt." (a) Mardokeus így szólt: "Mindent Isten vitt végbe. (b) Emlékezz az álomra, amelyet ezekkel az eseményekkel kapcsolatban láttam - semmi sem maradt beteljesületlenül: (c) sem a kis forrás, amely folyóvá dagadt, sem a fény, amely felragyogott, sem a nap, sem pedig a víz bõsége. Eszter ez a folyó, akit a király felségül vett és királynévá tett. (d) A két sárkány én vagyok meg Ámán. (e) A nemzetek azok, akik összegyûltek, hogy kiirtsák a zsidók nevét. (f) Népem, Izrael az Istenhez kiáltott és megszabadult. Mert az Úr óvott meg minket ezektõl a bajoktól. Az Úr vitte végbe ezeket a jeleket és csodákat, amilyeneket a pogányok között nem mûvelt soha. (g) Valójában õ rendelt két sorsot, egyet Isten népe javára, egyet a pogány népek számára. (h) S ezek a sorsok beteljesedtek minden népen az õ terve szerint a meghatározott órában, idõben és napon. (i) Isten akkor megemlékezett népérõl, s igazságot szolgáltatott örökségének. (k) Ezért ezek a napok, Adar hónap tizennegyedik és tizenötödik napja az ünnepi összejövetel, az öröm és vigasság napjai lesznek az Úr színe elõtt minden nemzedéken át, örökkön-örökké népében, Izraelben." (l) Ptolemeusz és Kleopatra uralkodásának 4. évében Dosziteus, aki papnak és levita származásúnak mondta magát, valamint fia, Ptolemeusz hozták ezt a purimra vonatkozó levelet. Azt állították róla, hogy hiteles és a jeruzsálemi közösségbõl való Lüzimachosz fordította le, Ptolemeusznak a fia. (Eszter könyve 10, 3)

  • De a levita papok se lesznek olyan férfi híján, aki színem elé áll, és bemutatja az égõáldozatot, elégeti az ételáldozatot, és naponta elkészíti a véres áldozatot. (Jeremiás könyve 33, 18)

  • csak akkor szûnne meg szövetségem szolgámmal, Dáviddal, hogy ne legyen többé utóda, aki trónján ül. Éppenígy nem szûnhet meg a levita papokkal kötött szövetségem sem, akik a szolgáim. (Jeremiás könyve 33, 21)

  • Mert ahogy nem lehet megszámlálni az ég seregét, vagy megmérni a tenger partján a fövényt, úgy megsokasítom szolgámnak, Dávidnak utódait és a levita papokat, akik velük együtt nekem szolgálnak. (Jeremiás könyve 33, 22)

  • adj a Cádok ivadékai közül való levita papoknak, akik hozzám közelíthetnek - mondja az Úr, az Isten -, egy fiatal bikát a csordából bûnért való áldozatul. (Ezekiel könyve 43, 19)

  • A levita papok azonban, Cádok fiai, akik ellátták szentélyemben a szolgálatot akkor is, amikor Izrael fiai eltévelyedtek tõlem, õk közelíthetnek hozzám, hogy nekem szolgáljanak; álljanak elém, és mutassák be a hájat és a vért - mondja az Úr, az Isten. (Ezekiel könyve 44, 15)


“Você deve ter sempre prudência e amor. A prudência tem olhos; o amor tem pernas. O amor, como tem pernas, gostaria de correr a Deus. Mas seu impulso de deslanchar na direção dEle é cego e, algumas vezes, pode tropeçar se não for guiado pela prudência, que tem olhos.” São Padre Pio de Pietrelcina