Encontrados 18 resultados para: levitáknak

  • Az Izrael fiainak jutó részbõl Mózes kiemelte minden ötvenediket, az emberek közül éppúgy, mint az állatok közül, s átadta - ahogy az Úr Mózesnek parancsolta - a levitáknak, akik ellátták az Úr hajlékának szolgálatát. (Számok könyve 31, 47)

  • A városok közé, amelyeket a levitáknak kell adnotok, (vegyétek be) a hat menedékvárost, hogy oda menekülhessen, aki valakit agyonütött, s csatoljatok hozzájuk még negyvenkét más várost. (Számok könyve 35, 6)

  • Mózes megparancsolta a levitáknak, akik az Úr szövetségének ládáját vitték: (Második Törvénykönyv 31, 25)

  • A sorsvetés Kehát fiainak nemzetségeire esett, így Júda, Simeon és Benjamin törzsébõl 13 várost a levitáknak adtak, Áron pap fiainak; (Józsue könyve 21, 4)

  • Testvéreiknek, a levitáknak az volt a feladatuk, hogy Isten lakóháza körül minden szolgálatot ellássanak. (Krónikák I. könyve 6, 33)

  • Izrael fiai átadták a levitáknak a városokat legelõikkel együtt. (Krónikák I. könyve 6, 49)

  • Mert csak õk, a kapuõrök négy fõnöke laktak ott állandóan. Nekik, a levitáknak kellett vigyázniuk Isten házának helyiségeire és készleteire. (Krónikák I. könyve 9, 26)

  • A levitáknak nem kell többé hordozniuk a hajlékot és a hozzá tartozó fölszerelést." (Krónikák I. könyve 23, 26)

  • Hasabja, Kenuel fia a levitáknak; Cádok az áronitáknak; (Krónikák I. könyve 27, 17)

  • Attól, amit a király a papoknak és a levitáknak parancsolt, nem is tértek el semmiben, még a kincstár õrzése ügyében sem. (Krónikák II. könyve 8, 15)

  • Hiszkija király a fõemberekkel együtt meghagyta a levitáknak, hogy Dávidnak és Aszaf látóembernek a szavaival dicsõítsék az Urat. Azok örömmel is énekelték a dicsõítõ éneket, s utána meghajoltak és leborultak. (Krónikák II. könyve 29, 30)

  • Meghagyta a Jeruzsálemben lakó népnek, hogy adják meg a papoknak és a levitáknak a járandóságukat, hogy ebben is ragaszkodjanak a törvényhez. (Krónikák II. könyve 31, 4)


“Como Jesus, preparemo-nos a duas ascensões: uma ao Calvário e outra ao Céu. A ascensão ao Calvário, se não for alegre, deve ao menos ser resignada!” São Padre Pio de Pietrelcina