Encontrados 212 resultados para: Sámuel második könyve
Azután, hogy megérkeztek Jeruzsálembe, az Isten házához, a második esztendõ második hónapjában Sealtiel fia, Zerubbábel és Joszadak fia, Jesua, testvéreik maradékával, a papokkal és a levitákkal, valamint a fogságból Jeruzsálembe visszatért néppel megkezdték a munkát. A húszéves és az annál idõsebb levitákra bízták az Úr háza építésének felügyeletét. (Ezdrás könyve 3, 8)
Félbeszakadtak tehát az Isten háza munkálatai Jeruzsálemben, s úgy is maradtak Dáriusnak, a perzsák királyának uralkodása második esztendejéig. (Ezdrás könyve 4, 24)
Zikri fia, Joel volt az elöljárójuk, és Hasszenua fia, Júda volt a város második elöljárója. (Nehemiás könyve 11, 9)
Mattanja, Mikának a fia, (aki) Zabdi fia volt, az meg Aszaf fia - õ vezette imádság közben a dicsõítõ énekeket, továbbá Babukja, a testvérek közül a második; Obadja, Sammuának a fia, (aki) Galal fia volt, az meg Jedutun fia. (Nehemiás könyve 11, 17)
Odaadtam Áron fiainak, a papoknak, hogy tegyék az áldozati oltárra. A bor és a gabona, az olaj, a gránátalma és az egyéb gyümölcs tizedét Lévi fiainak adtam át, akik Jeruzsálemben teljesítettek szolgálatot. A második tizedet hat egymás utáni éven át eladtam, aztán elmentem és felhasználtam Jeruzsálemben. (Tóbiás könyve 1, 7)
A tanácskozás befejeztével Nebukadnezár, az asszírok királya, hívatta Holoferneszt, seregének fõvezérét, aki a második helyet foglalta el mellette, és így szólt hozzá: (Judit könyve 2, 4)
A második napon Holofernesz felvonultatta egész lovasságát Izrael fiainak szeme láttára, akik Betiluában voltak. (Judit könyve 7, 6)
Amikor, mint a lányok, az asszonyok második házába került, (Eszter könyve 2, 19)
Futárok hordták szét a király minden tartományába a leveleket, amely szerint el kellett pusztítani, le kellett mészárolni és ki kellett irtani minden zsidót, az ifjakat, az öregeket, a gyermekeket és az asszonyokat egyaránt, egyetlen napon, a tizenkettedik - azaz Adar - hónap tizenharmadik napján, javaikat pedig el kellett vinni zsákmányul.(a) Így szólt a levél: "Achasvéros nagykirály az Indiától Etiópiáig terjedõ százhuszonhét tartomány kormányzójának és a nekik alárendelt vezetõknek. (b) Bár sok nép fölött uralkodom és az egész földkerekséget meghódítottam, nem akarok erõszakhoz folyamodni, hanem mindig szelíden és jóságosan uralkodva akarom biztosítani alattvalóim zavartalan életét, birodalmam nyugalmát, biztonságát és a minden ember által óhajtott békét a legszélsõ határokig. (c) Amikor megkérdeztem tanácsosaimat, hogyan lehetne ezt megvalósítani, akkor Ámán, aki bölcsességével kitûnik köztük, s aki rendíthetetlen odaadásról és megingathatatlan hûségrõl tett bizonyságot és (d) a második helyet foglalja el a birodalomban, tudtomra adta, hogy a föld minden törzse között szétszórtan él egy izgága nép, amely törvényeivel minden néppel ellentétben áll, állandóan megveti a király rendeleteit, s így akadályozza, hogy mindenki megelégedésére kormányozzuk a birodalmat. (e) Megtudtuk, hogy ez a nép - a népek közül egymaga - minden emberrel szemben ellenséges magatartást tanúsít, törvényeinktõl idegen életmódot követ, és szándékainkkal szembeszegülve alávaló tetteket visz végbe, és veszélyezteti a birodalom nyugalmát. (f) Ezért elrendeltük, hogy azokat, akiket levelében Ámán - ügyeink intézõje, s számunkra atyánk után az elsõ - felsorol, azokat asszonyaikkal és gyermekeikkel egyetemben mind hányjátok kardélre, irgalmat és kíméletet nem ismerve a jelen esztendõ tizenkettedik - azaz Adar - hónapjában, a tizenharmadik napon. (g) Ezek a régen is, most is gonosz emberek jussanak erõszakos úton az alvilágba, ugyanazon az egy napon, s szilárduljon meg az állam nyugalma és biztonsága." (Eszter könyve 3, 13)
Aztán átadott neki egy másolatot is a kiirtásukról szóló, s Szuzában is kifüggesztett rendeletrõl azzal, hogy mutassa meg Eszternek, és tájékoztassa felõle. Egyúttal meghagyta, hogy menjen be a királyhoz, járjon közbe irgalomért és könyörögjön népéért. (a) Ezt üzente neki: "Emlékezzél kicsiséged napjaira, amikor még kezemmel tápláltalak. Ámán ugyanis, aki második ember a királyságban, ellenünk beszélt és halálunkat kérte a királytól. (b) Könyörögj az Úrhoz, s beszélj a királlyal, hogy szabadítson meg minket a haláltól." (Eszter könyve 4, 8)
A király a lakoma második napján így szólt Eszterhez: "Mondd, mit kérsz, Eszter királyné? Teljesítem. Mit kívánsz? Országom felét is megkapod, ha kívánod." (Eszter könyve 7, 2)
Eszter királyné, Abichajil lánya egész tekintéllyel írt, hogy érvényt szerezzen ennek a második purim-levélnek. (Eszter könyve 9, 29)
