1. Amikor Jézus befejezte a tizenkét apostol oktatását, továbbment, hogy tanítson, prédikáljon a városaikban.

2. Közben János a börtönben hallott Jézus tetteirõl. Elküldte tanítványait, hogy kérdezzék meg:

3. "Te vagy az eljövendõ, vagy mást várjunk?"

4. Jézus így válaszolt és mondta: "Menjetek, s adjátok tudtul Jánosnak, amit hallotok és láttok:

5. Vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot.

6. Boldog, aki nem botránkozik rajtam."

7. Amikor azok elmentek, Jézus Jánosról kezdett beszélni a tömegnek: "Mit mentetek ki látni a pusztába? Széltõl hajladozó nádat?

8. Vagy mit mentetek ki látni? Finom ruhába öltözött embert? Aki finom ruhában jár, királyi palotában lakik.

9. Miért mentetek ki? Prófétát látni. Igen, mondom nektek, prófétánál is nagyobbat.

10. Õ az, akirõl az Írás szól: Nézd, elküldöm követemet elõtted, hogy elõkészítse utadat.

11. Bizony mondom nektek: asszonyok szülöttei közt nem született nagyobb Keresztelõ Jánosnál. De aki a mennyek országában a legkisebb, az nagyobb nála.

12. A mennyek országa Keresztelõ János idejétõl mindmáig erõszakot szenved, az erõszakosok szerzik meg.

13. A próféták és a törvény Jánosig mind ezt jövendölték.

14. S ha tudni akarjátok, õ Illés, akinek el kell jönnie.

15. Akinek van füle, hallja meg!

16. Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a tereken tanyázó gyerekekhez,

17. akik odakiáltják a többieknek: Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok, siratót énekeltünk, de nem jajgattatok.

18. Eljött János, nem eszik, nem iszik, s azt mondják rá, hogy ördöge van.

19. Eljött az Emberfia, eszik is, iszik is, s azt mondják rá, lám a falánk, iszákos ember, a vámosok és a bûnösök barátja. A bölcsesség azonban igazolja magát tetteivel."

20. Akkor korholni kezdte a városokat, amelyekben a legtöbb csodát tette, mert nem tartottak bûnbánatot:

21. "Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidonban mentek volna végbe a bennetek történt csodák, már régen hamuban és szõrzsákban tartottak volna bûnbánatot.

22. Mondom nektek: Tírusznak és Szidonnak elviselhetõbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint a tiétek.

23. És te, Kafarnaum! Vajon az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában mentek volna végbe a csodák, amelyek benned történtek, még ma is állna.

24. De mondom nektek: Szodoma földjének elviselhetõbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint neked."

25. Abban az idõben Jézus ezeket mondta: "Dicsõítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy az okosak és a bölcsek elõl elrejtetted ezeket és a kicsinyeknek kinyilatkoztattad.

26. Igen, Atyám, így tetszett neked.

27. Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú kinyilatkoztatja.

28. Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok - én megkönnyítlek titeket.

29. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tõlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívû, s megtaláljátok lelketek nyugalmát.

30. Az én igám édes, és az én terhem könnyû."





“Apóie-se, como faz Nossa Senhora, à cruz de Jesus e nunca lhe faltará conforto”. São Padre Pio de Pietrelcina