1. Akkor hát visszafordultunk és elindultunk a puszta felé, a Szuf-tenger irányában, ahogy az Úr parancsolta nekünk, és sok napi járással megkerültük a Szeir-hegységet.

2. Aztán így szólt hozzám az Úr.

3. "Már eleget kerülgettétek ezt a hegyet! Forduljatok észak felé!

4. És parancsold meg a népnek a következõt: Vonuljatok át rokonaitoknak, Ézsau fiainak földjén, akik Szeirben laknak. Félelem tölti el õket miattatok. De ügyeljetek,

5. nehogy háborúságba keveredjetek velük, mert nem adok nektek a földjükbõl még egy talpalatnyit sem, mert a Szeir-hegységet Ézsaunak adtam birtokul.

6. Élelmet pénzért vegyetek tõlük, hogy legyen mit ennetek. Ugyanígy a vizet is pénzért vegyétek, hogy legyen mit innotok.

7. Az Úr, a te Istened megáldotta kezed munkáját, õrködött fölötted, amikor átvonultál ezen a nagy pusztaságon. Negyven éve már, hogy az Úr, a te Istened veled van és nem szenvedtél hiányt semmiben."

8. Aztán tovább vonultunk, elhagyva rokonainkat, Ézsau fiait, akik Szeirben laknak, az Arabába vivõ út mentén, (amely) Elat és Ecjon-Geber felõl vezet, tehát egy kanyarral Moáb pusztája felé vettünk irányt.

9. Akkor így szólt hozzám az Úr: "Moábot ne támadd meg és ne bocsátkozz velük harcba, mert nem adok neked földjébõl egy talpalatnyit sem, mivel Árt Lót fiainak adtam birtokul.

10. (Régen az emiták laktak ott, egy nagy nép, sokan vannak és magas termetûek, akárcsak az enakiták.

11. A refaiták közé sorolják õket, mint az enakitákat. A moábiták azonban emitáknak hívják õket.

12. Valamikor a horiták is Szeirben laktak, míg Ézsau fiai el nem ûzték, maguk elõtt meg nem semmisítették õket, és a helyükbe nem telepedtek, ahogy Izrael tett azzal a földdel, amelyet az Úr neki adott birtokul.)

13. Induljatok, és keljetek át a Zered-patakon!" Tehát átkeltünk a Zered-patakon.

14. Míg Kádes-Barneától a Zered-patakig értünk, eltelt 38 esztendõ. Ezalatt a fegyverforgatók egész nemzedéke kihalt a táborból, ahogy az Úr esküvel ígérte nekik,

15. s az Úr keze rájuk nehezedett, míg az utolsó is el nem tûnt a táborból.

16. Amikor a népbõl a fegyverforgatók az utolsó szálig kihaltak,

17. az Úr így szólt hozzám:

18. "Menj át a határon Moáb földjére, Ar (vidékére),

19. s Ammon fiainak a közelébe jutsz. Ne támadd meg õket és ne bocsátkozz velük harcba. Mert Ammon fiainak följébõl semmit sem adok neked birtokul, mivel Lót fiainak adtam azt.

20. (Az is a refaiták földjének számít. Egykor refaiták telepedtek oda, Ammon fiai zamzummitáknak nevezték õket.

21. Nagy nép, sokan vannak és magas termetûek, akárcsak az enakiták. De az Úr elpusztította õket Ammon fiai elõtt, hogy övék legyen a földjük és a helyükre telepedjenek,

22. mint ahogy Ézsau fiai elõtt is, akik Szeirben laktak, kiirtotta a horitákat, hogy elfoglalják a földjüket és a helyükön lakjanak mind a mai napig.

23. S ami az avvitákat illeti, akik Gáza környékén éltek, õket a kaftoriták irt ották ki, akik Kaftorból vándoroltak ki és telepedtek le a helyükre.)

24. Rajta, induljatok, s keljetek át az Arnon folyón. Nézd, kezedbe adom az amorita Szichont, Hesbon királyát, országával egyetemben. Kezdd meg a hódítást, s vedd fel vele a harcot!

25. Mától kezdve félelemmel és rettegéssel töltök el minden népet az egész földön mihelyt híredet hallják, már reszkessenek és rettegjenek tõled."

26. Akkor Kedemot pusztájából követeket küldtem Szichonhoz, Hesbon királyához.

27. "Át szeretnék vonulni országodon, de mindenképp az úton maradok, nem térek le se jobbra, se balra.

28. Élelmet pénzért veszek, hogy legyen mit enni, s vizet is pénzért kérek, hogy legyen mit inni. Csak átvonulni engedj,

29. ahogy Ézsau fiai is megengedték, akik Szeirben laknak, meg a moábiták, akik Árban élnek, hogy átkelhessek a Jordánon arra a földre, amelyet az Úr, a mi Istenünk ad nekünk."

30. Szichon azonban, Hesbon királya megtagadta az átvonulást, mert az Úr, a te Istened konokká tette és megkeményítette a szívét, hogy hatalmadba adja, ahogy történt.

31. Így szólt hozzám az Úr: "Nézd, mostantól kiszolgáltatom neked Szichont és országát. Fogj hozzá országa meghódításához!"

32. Amikor tehát Szichon egész hadinépével kivonult Jahachoz, hogy harcba szálljon velünk,

33. az Úr, a mi Istenünk kiszolgáltatta nekünk, úgyhogy õt is, fiait is, és egész hadinépét legyõztük.

34. Aztán meghódítottuk mind a városait, s minden városon betöltöttük az átkot, férfiakon, nõkön, gyerekeken egyaránt, nem hagytunk életben egyetlen egyet sem.

35. Csak a jószágot meg a városokban összeharácsolt javakat tartottuk meg zsákmányul.

36. Az Arnon völgye szélén fekvõ Aroertól s a folyó völgyében elterülõ várostól egészen Gileádig nem maradt hely meghódítatlanul; mindent kezünkre adott az Úr, a mi Istenünk.

37. Csak az ammoniták földjére nem léptél, meg a Jabbok folyó mentére, a hegyek közt meghúzódó városokba, egészen úgy, ahogy az Úr, a mi Istenünk parancsolta.



Livros sugeridos


“Reflita no que escreve, pois o Senhor vai lhe pedir contas disso.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.