1. Acház húszéves volt, amikor trónra lépett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Nem azt tette, ami az Úr szemében helyes, miként atyja, Dávid.

2. Inkább Izrael királyainak útjain járt, sõt szobrokat is öntetett a Baaloknak.

3. Hinnom fiának völgyében tömjént gyújtott, sõt saját fiait is megégette a tûzben, azoknak a nemzeteknek iszonyú szokása szerint, amelyeket az Úr elûzött Izrael fiai elõl.

4. Áldozatot mutatott be, és tömjént gyújtott a magaslatokon, halmokon és minden lombos fa alatt.

5. Ezért az Úr, az õ Istene, Arám királyának hatalmába adta. Megverték, sok foglyot ejtettek és Damaszkuszba vitték õket. Hatalmába került Izrael királyának is, és az nagy vereséget mért rá.

6. Pekach, Remalja fia ugyanis egy napon százhúszezer vitéz harcost öletett meg Júdában, mert elhagyták az Urat, atyáik Istenét.

7. Zikri pedig, egy efraimi vitéz, megölte Maaszeját, a király fiát, Azrikámot, a palota elöljáróját és Elkánát, aki a második volt a király után.

8. Izrael fiai testvéreik közül kétszázezer asszonyt, fiút és leányt ejtettek fogságba. Hatalmas zsákmányt is szereztek tõlük, és a zsákmányt Someronba vitték.

9. Volt ott akkor az Úrnak egy Obed nevû prófétája. Elébe sietett a Someron felé vonuló seregnek, és azt mondta nekik: "Nézzétek, az Úr, atyáitok Istene, megharagudott Júdára, azért kezetekbe adta õket. Ti azonban dühötökben olyan vérengzést vittetek végbe, hogy az az eget veri.

10. Most pedig Júda és Jeruzsálem fiait is rabszolgáitokká és rabszolganõitekké akarjátok tenni. Hát csak bûnt tudtok elkövetni az Úr, a ti Istenetek ellen?

11. Hallgassatok rám most! Küldjétek vissza azokat a foglyokat, akiket testvéreitek közül hurcoltatok el! Különben utolér benneteket az Úr haragja."

12. Ekkor néhány férfi az efraimiak fõemberei közül: Azarja, Jehochánán fia, Berekja, Mesillemot fia, Jehiszkija, Sallum fia és Amasza, Cadláj fia a csatából visszatérõk elé álltak.

13. Figyelmeztették õket: "Ne hozzátok ide a foglyokat, mert az Úr bûnül rója fel nekünk! Hát csakugyan szaporítani akarjátok bûneinket és vétkeinket? Nagy lenne ugyanis a bûnünk és izzó harag fenyegetné Izraelt."

14. Erre a harcosok otthagyták a foglyokat és a zsákmányt a fõemberek és az egybegyûltek elõtt.

15. Ekkor a név szerint megjelölt férfiak felálltak, és gondjukba vették a foglyokat. Mindazokat, akik közülük mezítelenek voltak, felöltöztették a zsákmányból. Ruhát, sarut adtak nekik, étellel, itallal kínálták, sõt olajjal is megkenték õket. Azok számára, akik elerõtlenedtek, gondoskodtak szamárról, és visszavezették õket testvéreikhez Jerikóba, a pálmák városába. Azután visszatértek Someronba.

16. Abban az idõben Acház király követséget küldött Asszíria királyához, hogy a segítségét kérje.

17. Még az edomiak is eljöttek, megverték Júdát és foglyokat ejtettek.

18. A filiszteusok pedig megtámadták a síkság városait és Júda délvidékét. Elfoglalták Bet-Semest, Ajalont, Gederotot, Szokot a leányvárosaival, Timnát a leányvárosaival és Gimzót, szintén a leányvárosaival együtt, és letelepedtek bennük.

19. Az Úr ugyanis meg akarta alázni Júdát Acház, Júda királya miatt, mivel olyan gátlástalanul viselkedett és teljesen hûtlen lett az Úrhoz.

20. Eljött ugyan Tiglatpilezer, Asszíria királya, de az is csak a nyakára jött, és nem segített rajta.

21. Bár Acház kifosztotta a templomot, a királyi meg a fõúri palotákat, hogy ajándékot adhasson Asszíria királyának, az mégse tudott rajta segíteni.

22. Még a szorongatás idején is fokozta hûtlenségét az Úr irányában õ, Acház király.

23. Áldozatot mutatott be Damaszkusz isteneinek, akik legyõzték. Azt gondolta: "Ezek Arám királyainak istenei, akik megsegítik õket. Ha én is áldozom nekik, engem is megsegítenek." Pedig éppen õk voltak az okai, hogy õ és egész Izrael bajba került.

24. Acház összeszedette a templom fölszerelési tárgyait és összetörette õket. Az Úr templomának kapuit bezáratta, ellenben Jeruzsálem minden sarkán oltárokat emeltetett magának.

25. Júda valamennyi városában magaslatokat emeltetett, hogy tömjént gyújtson rajtuk az idegen isteneknek. Így ingerelte haragra az Urat, atyái Istenét.

26. Egyéb dolgai és tettei - az elsõktõl az utolsókig - mind meg vannak írva Júda és Izrael királyainak könyvében.

27. Amikor Acház megtért atyáihoz, Jeruzsálem városában temették el, mert nem akarták Júda királyainak sírjai mellé vinni. Fia, Hiszkija lett helyette a király.





“O Santo Sacrifício da Missa é o sufrágio mais eficaz, que ultrapassa todas as orações, as boas obras e as penitências. Infalivelmente produz seu efeito para vantagem das almas por sua virtude própria e imediata.” São Padre Pio de Pietrelcina