1. Legyetek követõim, mint ahogy én Krisztus követõje vagyok.

2. Megdicsérlek titeket, mivel emlékeztek mindenre, s rendelkezéseim szerint jártok el, úgy, ahogy meghagytam nektek.

3. Szeretném azonban, ha megértenétek, hogy a férfi feje Krisztus, az asszony feje a férfi, Krisztus feje pedig az Isten.

4. Minden férfi, aki fedett fõvel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz fejére.

5. S minden asszony, aki födetlen fõvel imádkozik vagy prófétál, szintén szégyent hoz fejére. Éppen olyan, mintha megnyírták volna.

6. Ha pedig az asszony nem akarja fejét befödni, vágassa le a haját. De ha megszégyenítõ az asszonyra, hogy a haját levágassa vagy kopaszra nyiratkozzék, födje be a fejét.

7. A férfi nem köteles a fejét befödni, mert Isten képmása és dicsõsége, az asszony ellenben a férfi dísze.

8. Nem a férfi lett ugyanis az asszonyból, hanem az asszony a férfibõl.

9. S nem a férfit teremtette Isten az asszonyért, hanem az asszonyt a férfiért.

10. Ezért viselje az asszony annak jelét, hogy hatalom alatt áll, az angyalokra való tekintettel.

11. Igaz ugyan, hogy az Úrban sem férfi nincs asszony nélkül, sem asszony nincs férfi nélkül,

12. mert bár az asszony a férfibõl lett, a férfit az asszony szüli, így végül is minden Istentõl van.

13. Ítéljétek meg magatok, illik-e az asszonynak födetlen fõvel imádkoznia Istenhez?

14. Nem tanít-e maga a természet arra titeket, hogy ha a férfi hosszú hajat növeszt, szégyenére válik?

15. Ha viszont az asszony növeszti meg a haját, díszére van, mert haját fátyol gyanánt kapta.

16. Ha meg valaki tovább akarna vitatkozni, hát nekünk ez nem szokásunk, sem Isten egyházának.

17. A következõ intézkedéssel kapcsolatban nem dicsérlek meg titeket, mivel összejöveteletek nem javatokra, hanem károtokra szolgál.

18. Elõször is azt hallom, hogy amikor közösségbe gyûltök, szakadás mutatkozik köztetek, s ezt részben el is hiszem.

19. Kell is, hogy szakadás legyen körötökben, mert a megbízhatók csak így tûnnek ki közületek.

20. Amikor ugyanis egybegyûltök, már nem az Úr vacsoráját eszitek,

21. hiszen étkezéskor ki-ki a saját vacsoráját veszi elõ, hogy elfogyassza, s az egyik éhen marad, a másik pedig dõzsöl.

22. Nincs otthonotok evésre-ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát, és megszégyenítitek a szegényeket? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek? Ezért nem dicsérlek benneteket.

23. Én ugyanis az Úrtól kaptam, amit közöltem is veletek: Urunk Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret,

24. hálát adott, megtörte, és így szólt: "Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre."

25. Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: "Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belõle, az én emlékezetemre."

26. Valahányszor ugyanis e kenyeret eszitek, és e kehelybõl isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.

27. Ezért aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét.

28. Tehát vizsgálja meg magát mindenki, s csak úgy egyék a kenyérbõl és igyék a kehelybõl,

29. mert aki csak eszik és iszik anélkül, hogy megkülönböztetné az (Úr) testét, saját ítéletét eszi és issza.

30. Ezért sokan gyöngék és betegek közületek, többen pedig meghaltak.

31. Ha megítélnénk magunkat, nem vonnánk magunkra ítéletet.

32. Ha azonban az Úr ítél meg bennünket, az fenyítésünkre szolgál, hogy ezzel a világgal együtt el ne kárhozzunk.

33. Ezért, testvéreim, ha étkezésre gyülekeztek, várjátok meg egymást.

34. Aki éhes, egyék otthon, hogy ne ítéletre gyûljetek össze. A többit majd megérkezésem után rendezem el.





“O Senhor se comunica conosco à medida que nos libertamos do nosso apego aos sentidos, que sacrificamos nossa vontade própria e que edificamos nossa vida na humildade.” São Padre Pio de Pietrelcina