1. Arám királya, Benhadad összegyûjtötte egész seregét - harminckét király volt vele szövetségben, lóval, harci szekérrel fölszerelve -, felvonult, körülzárta Szamariát, és ostrom alá fogta.

2. Aztán követeket küldött Achábhoz, Izrael királyához,

3. hogy jelentsék neki: "Ezt üzeni Benhadad: Ezüstöd, aranyad az enyém; asszonyaidat és gyermekeidet megtarthatod."

4. Izrael királya ezt a választ adta: "Amint mondod, uram és királyom, a tied vagyok, s mindenem, amim csak van."

5. De a követek visszatértek és jelentették: "Ezt üzeni Benhadad: Add ide ezüstöd, aranyod, asszonyaid és gyermekeid.

6. Igen, holnap ez idõ tájt elküldöm embereimet, kutassák át a palotádat és szolgáid házát, s ami megtetszik nekik, fogják és hozzák el."

7. Erre Izrael királya összehívta az ország véneit és így szólt: "Most aztán világosan láthatjátok, hogy gonosz szándék vezeti, mert hisz elküldött asszonyaimért és gyermekeimért is, jóllehet nem tagadtam meg tõle ezüstömet és aranyomat."

8. A vének is, a nép is mind azt felelte neki: "Ezt nem engedheted, ebbe nem egyezhetsz bele."

9. Ezt a választ adta hát Benhadad követeinek: "Jelentsétek uramnak, a királynak: amit elõször kívántál szolgádtól, azt mind megteszem, de ennek a követelésnek nem tehetek eleget." A követek elmentek és jelentették.

10. Benhadad erre ezt az üzenetet küldte: "Az istenek ezt tegyék velem, s ráadásul még azt is, ha Szamaria romjaiból a nyomomban haladó egész hadinépnek jut egy marékra való."

11. Izrael királya azonban így felelt neki: "Azt mondja a közmondás: Aki felölti övét, ne büszkélkedjék, mintha már letenné."

12. Amikor (Benhadad) ezt meghallotta - épp dõzsölt a királyokkal a lombsátrakban -, kiadta embereinek a parancsot: "Az állásaitokba!" És felsorakoztak, hogy rohamot indítsanak a város ellen.

13. Egyszer csak próféta járult Izrael királya, Acháb elé, és azt mondta: "Ezt mondja az Úr: Látod ezt a hatalmas sereget? Nos, még ma kezedbe adom, hogy megtudd: az Úr vagyok."

14. Acháb megkérdezte: "Ki által?" Azt felelte: "Azt mondja az Úr: a helytartók legényei által!" (Acháb tovább) kérdezte: "Ki kezdje meg a harcot?" Azt mondta: "Te."

15. (Acháb) tehát számba vette a helytartók legényeit - kétszázharmincketten voltak. Aztán számba vette az egész hadinépet, Izrael fiait mind, hétezer férfit.

16. Déltájban kivonultak. Benhadad a részegségig leitta magát a lombsátrakban, õ és a harminckét király, a szövetségesei.

17. Elõször tehát a helytartók legényei vonultak ki. Benhadadnak jelentették hírszerzõi: "Szamariából emberek vonulnak ki."

18. Azt mondta: "Ha békés szándékkal vonulnak ki, fogjátok el élve õket; s ha harcba szállni vonulnak ki, (akkor is) élve fogjátok el õket!"

19. De amikor kivonultak, mármint a helytartók legényei és a nyomukban haladó sereg,

20. egyik is, másik is legyõzte a maga ellenségét: Arám menekült, Izrael fiai meg üldözõbe vették õket. Benhadad, Arám királya azonban elmenekült egy hátaslovon.

21. Végül Izrael királya is kivonult, zsákmányul ejtette a lovakat és szekereket, és súlyos csapást mért Arámra.

22. A próféta Izrael királya elé lépett és azt mondta neki: "Menj, fegyverkezz föl és fontold meg jól, mi a teendõd, mert egy esztendõ elteltével Arám királya (újra) felvonul ellened."

23. Arám királyához pedig így szóltak szolgái: "Istenük hegynek Istene, azért gyõztek le bennünket. Ha sík területen harcolunk, mi gyõzzük le õket.

24. Tedd hát a következõt: Távolítsd el a királyokat székhelyükrõl és tégy helytartókat a helyükre.

25. Magad pedig gyûjts egy ugyanolyan erõs sereget, mint amilyen elveszett sereged volt, meg ugyanolyan lovakat és ugyanolyan harci szekereket is, mint amilyenek a régiek voltak. Aztán majd sík területen szállunk velük harcba és legyõzzük õket." Hallgatott a tanácsukra, s úgy is tett.

26. Mihelyt eltelt az esztendõ, Benhadad számba vette Arámot és Afek ellen vonult, hogy harcba szálljon Izraellel.

27. Izrael fiait is számba vették és õk is felvonultak. Izrael fiai velük szemben ütöttek tábort, mint két kis kecskenyáj, míg az arámok az egész földet ellepték.

28. Akkor elõlépett Isten egy embere és azt mondta Izrael királyának: "Ezt mondja az Úr: Mivel Arám azt állítja, hogy az Úr hegynek Istene, nem síkságnak Istene, azért ezt az egész töméntelen sereget a kezedbe adom, hogy megtudd: az Úr vagyok."

29. Hét napig táboroztak egymással szemben. A hetedik nap megkezdõdött a csata, és Izrael fiai legyõzték Arámot, százezer gyalogost egyetlen nap alatt.

30. Amikor az életben maradtak Afek városába menekültek, a város falai ráomlottak az életben maradt huszonhétezer emberre. Benhadad is a városba futott, és egyik helységbõl a másikba menekült.

31. Szolgái ezért így szóltak hozzá: "Nézd, úgy hallottuk, hogy Izrael házának királyai könyörületes királyok. Ezért kössünk zsákot a derekunkra, és kötelet a fejünkre, aztán menjünk el Izrael királyához. Talán meghagyja életedet."

32. Tehát zsákot kötöttek a derekukra és kötelet a fejükre, aztán Izrael királya elé járultak és azt mondták: "Szolgád, Benhadad üzeni: Hagyj életben!" Azt felelte: "Hát él még? Hiszen testvérem!"

33. Az emberek ezt jó jelnek vették és nyomban folytatták, így beszélvén: "Csakugyan, Benhadad testvéred?" Így válaszolt: "Menjetek, hozzátok ide!" Amikor Benhadad megérkezett, fölvette kocsijába.

34. (Benhadad) erre azt mondta neki: "Visszaadom neked a városokat, amelyeket apám elvett apádtól. Boltokat is nyithatsz Damaszkuszban, ahogy apám nyitott Szamariában. Engem azonban e szerint az egyezmény szerint engedj szabadon." Így egyezséget kötött vele és szabadon engedte.

35. Az egyik prófétatanítvány az Úr parancsára így szólt társához: "Verj meg!" Az nem akarta megverni.

36. Erre azt mondta neki: "Mivel nem hallgattál az Úr szavára, lám, széttép az oroszlán, mihelyt elmégy innét." És mihelyt elment, megtámadta egy oroszlán és megölte.

37. Most egy másikhoz fordult és így szólt: "Verj meg!" Az véresre verte.

38. Erre a próféta elment és útját állta a királynak, de elõbb kötést tett a szemére, hogy ne lehessen fölismerni.

39. Amikor arra ment a király, megszólította a királyt és azt mondta: "Szolgád kivonult harcolni. Egyszer csak odalépett hozzám egy férfi és odahozott nekem egy embert, mondván: Õrizd ezt az embert! Ha meghal, életeddel felelsz életéért, vagy fizetsz egy ezüst talentumot.

40. De míg szolgád ide-oda ment tenni-venni, egyszeriben eltûnt." Izrael királya ezt mondta neki: "Magad mondtad ki ítéletedet."

41. Erre gyorsan letépte szemérõl a kötést, és Izrael királya fölismerte benne az egyik prófétát.

42. Az ezt mondta neki: "Azt mondja az Úr: Mivel kiengedted kezedbõl azt az embert, aki átkom alá esett, életeddel felelsz életéért és népeddel népéért."

43. Izrael királya felindulva, haraggal tért haza, s érkezett meg Szamariába.



Livros sugeridos


“Nas tribulações é necessário ter fé em Deus.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.