1. Ehud halála után Izrael fiai újra azt tették, ami gonosznak számít az Úr szemében.

2. Ezért az Úr Jábinnak, Kánaán királyának kezébe adta õket, aki Hacorban uralkodott. Seregének Sziszera volt a vezére, aki a népek Harosetjében lakott.

3. Izrael fiai az Úrhoz könyörögtek, mert Jábinnak kilencszáz vasszekere volt és húsz év óta keményen sanyargatta Izrael fiait.

4. Ebben az idõben Lappidot felesége, Debora prófétaasszony bíráskodott Izraelben.

5. Ráma és Bétel között, Efraim hegyén ült törvényt, a Debora-pálmafa alatt, és Izrael fiai hozzá mentek peres ügyeikkel.

6. Elküldött és magához hívatta a naftalibeli Kedesbõl Abinoám fiát, Bárákot, és így szólt hozzá: "Ezt parancsolja az Úr, Izrael Istene: Menj fel a Tábor hegyére, és vigyél magaddal tízezer embert Naftali és Zebulun fiai közül.

7. Felvonultatom ellened a Kison-patakhoz Sziszerát, Jábin seregének vezérét, szekereivel és csapataival együtt, és a kezedbe adom."

8. Bárák így válaszolt neki: "Ha velem jössz, elmegyek, ha azonban nem jössz velem, nem megyek, mert nem tudom, hogy az Úr angyala melyik napon viszi sikerre ügyemet."

9. "Veled megyek - válaszolta neki -, de utadon nem a tiéd lesz a dicsõség, mert az Úr egy asszonynak adja kezébe Sziszerát." Debora útnak indult, és elment Bárákkal Kedesbe.

10. Itt Bárák összehívta Zebulunt és Naftalit. Tízezer ember követte, s Debora is vele ment.

11. A kenita Héber elvált Kain törzsétõl és Hobabnak, Mózes apósának fiaitól, és a Szaannaim tölgy mellett ütötte fel sátrát, nem messze Kedestõl.

12. Sziszerának hírül vitték, hogy Abinoám fia, Bárák fölvonult a Tábor hegyére.

13. Sziszera erre összehívta szekereit, a kilencszáz vasszekeret és összes csapatát a népek Harosetjébõl a Kison-patakhoz.

14. Erre Debora így szólt Bárákhoz: "Indulj, mert elérkezett az a nap, amikor az Úr kezedbe adja Sziszerát. Az Úr elõtted halad!" Bárák levonult a Tábor hegyérõl, s tízezer ember követte.

15. Az Úr félelmet keltett Sziszerában, szekereiben és egész seregében Báráktól, úgyhogy Sziszera leszállt szekerérõl és gyalog menekült.

16. Bárák pedig a nemzetek Harosetjéig üldözte a szekereket és a sereget. Sziszerának egész seregét kardélre hányták, nem menekült meg egyetlen ember sem.

17. Sziszera közben a kenita Héber feleségének, Jáelnek sátra felé menekült gyalog. Hacor királya, Jábin és a kenita Héber háza között ugyanis béke volt.

18. Jáel Sziszera elé ment, és így szólt hozzá: "Térj be, uram, térj be hozzám, és ne félj!" Betért tehát a sátrába, és õ betakarta egy szõnyeggel.

19. Így szólt hozzá Sziszera: "Kérlek, adj egy kis vizet, mert szomjas vagyok." Megnyitotta hát a tömlõt, amelyben aludttej volt, inni adott neki, aztán újra betakarta.

20. "Állj ki a sátor ajtajához - mondta neki -, s ha valaki jön és megkérdezi tõled: "Van itt valaki? - feleld azt, hogy nincs."

21. Ám Jáel, Héber felesége fogott egy sátorcöveket, a kezébe meg vett egy kalapácsot, csendesen mellé osont, a cöveket a halántékába verte, úgyhogy odaszegezte a földhöz. A fáradtságtól ugyanis mélyen aludt. Így halt meg.

22. Közben odaért Bárák, aki üldözõbe vette Sziszerát. Jáel eléje ment, és így szólt hozzá: "Gyere, megmutatom neked azt az embert, akit keresel". Bement, s Sziszera ott feküdt holtan - a cövek kiállt a halántékából.

23. Az Úr tehát megalázta ezen a napon Kánaán királyát, Jábint Izrael fiai elõtt.

24. Izrael fiainak keze egyre súlyosabban nehezedett Kánaán királyára, Jábinra, egészen addig, amíg teljesen le nem igázták.



Livros sugeridos


“Nunca se canse de rezar e de ensinar a rezar.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.