Jó, 31

1. Eu havia feito um pacto com os meus olhos, para não desejar nunca olhar para uma virgem.

1. A saját szememmel szövetségre léptem, hogy soha kívánsággal lányra nem nézek.

2. Que parte me daria Deus lá do alto, que sorte o Todo-poderoso me enviaria do céu?

2. Különben odafönt mit kapnék Istentõl, milyen örökséget a Mindenhatótól?

3. Acaso a infelicidade não está reservada ao injusto e o infortúnio ao iníquo?

3. Nem a gonoszokra vár-e a romlás, nem a gonosztevõ sorsa a pusztulás?

4. Não conhece Deus os meus caminhos e não conta todos os meus passos?

4. Hát nem tartja szemmel mind az útjaimat, és nem számlálja meg minden lépésemet?

5. Se caminhei com a mentira e meu pé correu atrás da fraude,

5. Hogyha hazudozva szédelegtem, ha becsapni sietve vitt a lábam,

6. que Deus me pese na balança da justiça e reconhecerá a minha integridade.

6. akkor ám mérjen meg az igazság mérlegén, és meglátja az Isten ártatlanságomat.

7. Se meus passos se desviaram do caminho e meu coração seguiu meus olhos, e se às minhas mãos se apegou qualquer mácula,

7. Hogyha lépéseim letértek az útról, és ha szívem netán szememet követte, vagy ha a kezemhez mákszemnyi folt tapadt,

8. que semeie eu e outro o coma, e minhas plantações sejam desenraizadas!

8. akkor más egye meg, amit én vetettem, és ami nekem nõ, azt mind ki kell tépni.

9. Se meu coração foi seduzido por uma mulher, se fiquei à espreita à porta de meu vizinho,

9. Ha hagytam, hogy szívemet asszony behálózza, és ha leskelõdtem más ember ajtaján,

10. que minha mulher gire a mó para um outro e que estranhos a possuam!

10. akkor feleségem hadd õrüljön másnak, s hajoljanak fölé idegen emberek!

11. Pois isso seria um crime, um delito digno de julgamento,

11. Páratlan gyalázat volna az ilyesmi, és olyan bûn, amely bírák elé való.

12. um fogo que devoraria até o abismo e que teria arruinado todos os meus bens.

12. Olyan tûz ez, amely a pokolig éget, és fölemésztené minden vagyonomat.

13. Nunca violei o direito de meu escravo ou de minha serva, em suas discussões comigo.

13. Ha semmibe vettem szolgámnak jogait, és a szolgálómét, mikor pörlekedtünk,

14. Que farei eu quando Deus se levantar? Quando me interrogar, que lhe responderei?

14. mit tehetnék, hogyha fölkelne az Isten, ha vizsgálatra fogna, vajon mit felelnék?

15. Aquele que me criou no ventre, não o criou também a ele? Um mesmo criador nos formou!

15. Nem az én Teremtõm alkotta-e õket, nem ugyanaz formált az anyánk méhében?

16. Acaso recusei aos pobres aquilo que desejavam e fiz desfalecer os olhos da viúva?

16. Ha megtagadtam a szegény kívánságát, hagytam, hogy az özvegy szeme elepedjen,

17. Ou comi sozinho meu pedaço de pão, sem que o órfão tivesse a sua parte?

17. vagy ha a falatom egymagam ettem meg, és az árvának részt belõle nem adtam,

18. Antes, desde minha infância cuidei-o como um pai e desde o ventre materno fui o seu guia.

18. - ifjúságom óta atyám volt az Isten, anyámnak méhétõl õ vezérelt! -

19. Se vi perecer um homem por falta de roupa e um pobre que não tinha com que cobrir-se,

19. hogyha szerencsétlent láttam ruhátlanul, olyan szegényt, kinek nincsen takarója,

20. sem que seus rins me tenham abençoado, aquecido como estava com a lã de minhas ovelhas;

20. kinek a csípõje ne mondana hálát, mivel bárányaim gyapja melegíti,

21. se levantei a mão contra o órfão, quando me via apoiado pelos juízes,*

21. vagy ha ártatlanra emeltem a kezem, mikor a kapunál segítségre leltem,

22. que meu ombro caia de minhas costas e meu braço seja arrancado de seu cotovelo!

22. akkor nyakszirtemtõl váljék el a vállam, és a forgójából karom szakadjon ki!

23. Pois o terror de Deus me invadiu e diante de sua majestade não posso subsistir.

23. Mert rám szakadna Istennek haragja, és fensége elõtt nem tudnék megállni.

24. Nunca pus no ouro minha segurança e jamais disse ao ouro puro: ‘És minha esperança!’.

24. Hogyha reménységem aranyba vetettem, s színaranynak mondtam: "Te vagy bizodalmam",

25. Nunca me rejubilei por ser grande a minha riqueza, nem pelo fato de minha mão ter ajuntado muito.

25. hogyha örültem, mert nõtt a gazdagságom, vagy mert nagy dolgokat vitt végbe a kezem,

26. Quando via o sol brilhar e a lua levantar-se em seu esplendor,

26. ha a napot néztem, miként ragyogott, vagy a holdat, mikor méltósággal haladt,

27. jamais meu coração deixou-se seduzir em segredo e minha mão não foi levada à boca para um beijo.*

27. ha a szívem titkon tán megzavarodott, s ha csókra emeltem kezemet a szájhoz,

28. Isso seria um crime digno de castigo, pois eu teria renegado o Deus que está no alto.

28. ez is bûn számba megy a bíró szemében, hisz akkor fent az Istent megtagadtam volna.

29. Nunca me alegrei com a ruína de meu inimigo, nem exultei quando a infelicidade o feriu.

29. Vajon örültem-e ellenségem baján, vagy vígan voltam-e, amikor baj érte,

30. Não permiti que minha boca pecasse, reclamando sua morte por uma imprecação.

30. és engedtem-e, hogy a szám vétkezzék, kívántam-e életét egy-egy átokszóval?

31. Jamais as pessoas de minha tenda me disseram: ‘Há alguém que não tenha ficado satisfeito da carne?’.*

31. Kik sátramban laktak, nem vallották-e meg: "Ki nem lakhatott jól húsával bármikor?"

32. O estrangeiro não passava a noite fora, eu abria a minha porta ao viajante.

32. Idegenbõl jöttnek nem kellett kint hálni, minden jövevénynek nyitva állt a kapum.

33. Nunca dissimulei minha culpa aos homens, escondendo em meu peito minha iniquidade,

33. Ha emberek elõtt eltitkoltam volna, s bûnömet szívemben elrejtettem volna,

34. como se temesse a multidão e receasse o desprezo das famílias, a ponto de me manter quieto sem pôr o pé fora da porta.

34. mert a nagy tömegtõl tán tartottam volna, s megijedtem volna a törzsek gúnyjától, akkor csöndben volnék, ki sem lépnék az ajtón.

35. Oh! Se eu tivesse alguém para me ouvir! Eis a minha assinatura: que o Todo-poderoso me responda! Que o meu adversário escreva também um memorial.

35. Bár volna itt valaki, s hallgatna meg Isten! Utolsó szavam ez: "Felelj nekem, Mindenható!" Itt az irattekercs, mit ellenfelem írt.

36. Por certo eu o carregaria sobre meus ombros e cingiria minha fronte com ele como de uma coroa!

36. Az igazság az, hogy a vállamra venném, s mint koronát a fejemre tenném.

37. Eu lhe prestaria contas de todos os meus passos e me apresentaria diante dele altivo como um príncipe.

37. Megmondanám neki lépteimnek számát, s mint egy fejedelem, sietnék elébe.

38. Se minha terra clamou contra mim e seus sulcos derramaram lágrimas,*

38. Ha a szántóföldem panaszt emelne rám, és ha minden barázdája sírna,

39. se comi seus frutos sem pagar, se afligi os seus donos,

39. ha fizetés nélkül ettem a termését, s a szántó-vetõkbõl sóhajt fakasztottam,

40. que em vez de trigo nasçam espinhos e joio em vez de cevada!”. Aqui terminam os discursos de Jó.*

40. akkor búza helyett csak tövist teremjen, és rajta árpa helyett csak gyim-gyom sarjadjon! Jóbnak szavai itt befejezõdtek.