1. Akkor Gezerbõl visszatért János és jelentette atyjának, mit tett Kendebeusz.

2. Simon magához hívatta két legidõsebb fiát, Júdást és Jánost és így szólt hozzájuk: "Magam is, testvéreim is, atyám egész háza kora ifjúságunktól mind a mai napig harcoltunk Izrael ellenségei ellen. Küzdelmeink oly eredményesek voltak, hogy Izrael ismételten szabad lett.

3. De már megöregedtem. Ti ellenben - az ég jóvoltából - olyan korban vagytok, amikor az ember tud cselekedni. Lépjetek hát az én és a testvéreim helyébe! Vonuljatok ki és harcoljatok népünkért. Segítsen benneteket az ég!"

4. Aztán kiválasztott az országból húszezer gyalogost és lovast. Kivonultak Kendebeusz ellen és Modinban töltötték az éjszakát.

5. Kora reggel útnak indultak és a síkságra vonultak. És lám, hatalmas sereg állt velük szemben, gyalogos csapatok és lovasok. Egy patak volt közöttük.

6. János velük szemközt táborozott embereivel. Mivel látta, hogy a nép fél átkelni a patakon, maga kelt át elsõnek. Ezt látva, a katonák is utána mentek.

7. Ezután kettéosztotta seregét, és a lovasságot a gyalogosok közé állította, mert az ellenség lovassága nagyon erõs volt.

8. Megfújták a kürtöket és legyõzték Kendebeuszt és seregét. Sokan megsebesültek és elestek közülük. A többiek az erõdbe menekültek.

9. János testvére, Júdás is megsebesült. János azonban üldözõbe vette õket, egészen addig, amíg az általa megerõsített Kedronba nem ért.

10. A többiek az Asdod vidékén lévõ bástyákba menekültek. Felgyújtotta a várost. Mintegy kétezer férfi elesett közülük. Õ maga épségben visszatért Júdeába.

11. Akkoriban Abubusz fia, Ptolemeusz volt Jerikó síkságának a parancsnoka. Sok ezüstje, aranya volt,

12. hiszen a fõpapnak volt a veje.

13. Szíve eltelt gõggel, és azt tervezte, hogy az ország urává lesz. Simon és fiai ellen cselhez folyamodott, így akarta eltenni õket láb alól.

14. Simonnak ugyanis szokása volt, hogy bejárja az ország városait, és ellenõrizze, hogyan intézik ügyeiket. Így a 177. esztendõ tizenegyedik hónapjában, azaz Sebat hónapjában fiaival, Mattatiással és Júdással Jerikóba érkezett.

15. A Dok nevû kis erõdben, amelyet õ épített. Abubusz fia fogadást rendezett nekik. Alkalmat teremtett az ivásra. Közben azonban embereket rejtett el ott.

16. Amikor Simon és fiai ittasak lettek, Ptolemeusz és emberei fölkeltek, fegyverhez nyúltak, behatoltak Simonhoz az ebédlõterembe, és megölték két fiával és kísérete néhány tagjával egyetemben.

17. Így szégyenletes hûtlenséget követett el, rosszal viszonozta a jót.

18. Ptolemeusz levélben értesítette a dologról a királyt, és követséget küldött hozzá, hogy küldjön neki csapatokat segítségül és engedje át neki a városokat és a tartományt.

19. Más embereket Gezerbe küldött azzal, hogy öljék meg Jánost, a parancsnokoknak meg azt írta, keressék fel, s aranyat, ezüstöt és más ajándékokat ad nekik.

20. Ismét más embereket pedig azért küldött, hogy foglalják el Jeruzsálemet és a templomdombot.

21. De valaki elõresietett és jelentette Gezerben Jánosnak, hogy atyját és testvéreit megölték: "Már útnak indította embereit, hogy téged is öljenek meg."

22. Erre a hírre nagyon megrémült. Elfogatta az embereket, akik azért mentek, hogy megöljék, és kivégeztette õket. Mert tudta, hogy a vesztére törnek.

23. János történetének többi részét, háborúit és véghezvitt hõstetteit, a falak újjáépítését és egyéb tetteit

24. mind följegyezték fõpapsága könyvébe, attól az idõtõl fogva, hogy atyja helyett õ lett a fõpap.





“Na igreja se fala somente com Deus.” São Padre Pio de Pietrelcina